Ugrás a tartalomra
Kiteszem a szívemet a szemétbe,
Egy ideje már nem nézek a szemébe,
Annak, aki vicsorog tükörbe`,
Így könnyebben hagyom benne a vödörbe`.
Kapcsolódó idézetek
-
Kacagni nehéz, sírni könnyebb:
Mikor én nagyokat kacagok,
Dermedten menekülnek
Szívembe vissza a könnyek.
Ady Endre
-
Látni azt, ami igazán vagyok,
Nem azt, mit magamról gondolok -
Ha minden hibám vállalni tudom,
A hamis tükröt a szemétbe dobom.
-
Soha többé ne lássam a napot
És ne lássam többé a mosolyod
Legyünk halottak
Az élettől távol
Csak csukd le a szemem
Fogj erősen
És temess el mélyen a szívedben.
-
Éljen minden, ami érdektelen,
amire nem kell odafigyelnem,
amire úgy meredhet a szemem,
hogy közben téged les a szívemben!
Megfordítottad bennem a világot:
kifelé nézek és befelé látok.
-
E kebelben volt egyszer szeretet.
De többé nincs benn semmi érzelem!
Kitépték belőle a szívemet,
És szív nélkül, ah, nincsen szerelem!
Szomory Károly
-
Szemben a tükörképemmel. Rossz nézni. Eltakarom a szemem, ne is lássam. És látom, hogy ő is ezt teszi.
-
Messze tőled - szívem törve, örök búcsút int,
Szemed búja szemembe bújva ne csábítson megint.
-
Még egyszer fogom más csókjainál
Szemeimet lezárni:
Majd ha ő is így csókol valakit,
Csukott szemekkel,
Mert engem nem bírt már tovább várni.
Ady Endre
-
S könnyek fakadnak szemeimből,
Kicsordulnak, patakzanak;
Ajkamra jőnek, egyre jőnek,
Kitörnek a panaszszavak.
S mikorra szívem összeroskad,
Mikorra könnyem mind kihull:
Többé nem érzek semmit - semmit
Az élet fájdalmaibul.
-
Ki rám tekint, kit megnézek,
Egymást talán már sohse látjuk,
Nem öleljük, de meg se bántjuk,
Egyik erre, másik arra
Emléket visz nem akarva.
Ady Endre