Kitették ide a temetőt, a város határába. Észrevették, hogy manapság ez a szokás? Minden új város a peremre rakja a temetőjét. El vele - ne is lássuk! Nem viseljük el a halál gondolatát. A sírkövek is erről árulkodnak. Soha nem az áll rajtuk, hogy az alattuk lévő fickó "meghalt", mindig "elhunyt" vagy "jobblétre szenderült". Régen nem így volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha idegen városba érkezel, legelőbb a piacot és a temetőt keresd fel, az egyik az élet, a másik a halál - szól a mondás, és én általában így is teszek. Lassanként, sok temető után jöttem rá: ahogy mindenhol más az élet, úgy mindenhol más a halál is. És valahogy engem ez utóbbi mindig jobban érdekelt. Cserna-Szabó András
2. Ez egy temető. Itt mindenki furcsán viselkedik, és mindenki békén hagyja azokat, akik furcsán viselkednek. Ha itt egy kőhöz beszélsz, azt gondolják, agyadra mentek az érzelmek, ha ugyanezt csinálod a parkban, letartóztatnak. Van valami íratlan szabály, vagy ilyesmi. J. D. Barker
3. Ha az emberek úgy tekintenek a temetőre, mint a túlvilág kapujára, akkor természetes jelenségként tudnak a halálra gondolni, és könnyebben elfogadják. Ám ha a temetők köré falakat emelnek, az emberek távolabb kerülnek a haláltól. Iskender Pala
4. Ez volt a legszebb temetés, melyet kis településünk valaha is látott, s még évtizedek múltán is nosztalgikus emlék lesz, emlegetik... Micsoda kár, hogy én ebből semmit se élhetek át, én járok a legrosszabbul, a fenébe is! Hiszen halott leszek. Ez az egy biztos! Mint a halál. Hogy a saját temetésemen halottnak kell lennem.
5. A sírkövemre azt kellene felírni: "megpróbálta". Még az se akarom, hogy "mindent megpróbált", mert sose lehet mindent megpróbálni. De "megpróbálta". Roy Jacobsen
6. Elmegyünk egyszer. (...) Ez az élet rendje. Nem lehet mit tenni ellene. De nem kell beleugrani a sírgödörbe, amikor ott állunk a szélén! Sörös Sándor
7. A temetés a legszebb dolog az ember életében. (...) Itt is van olyankor, meg ott is; egy hídon áll, ami összeköti az életet a halállal, a létet a nemléttel, a bizonyost a bizonytalannal. Az elhunyt elnyeri végső helyét az emlékek között, cselekvésre képtelen immár, a múlt passzív szereplője lesz, egy árnyék a ködben, melyre már nem figyel senki sem. Jelen időből múlt idő. Veres Attila
8. A halottat eltemették (...), csakhogy az emlék nem temethető, azt mindennap átgyönyörködi vagy átszenvedi az, aki vele él. Szabó Magda
9. A halottakat el kell temetni, nem ahogy az egyiptomiak tették, megőrizve a testet, hogy a lélek halhatatlanságát biztosítsák általa. Nem! Igazán! Véglegesen! Fordítson hátat a múltnak, csak előre nézzen. Tudja, az idő mindent begyógyít, minden sebet.
10. Mindegyik temetéssel eggyel könnyebb elfogadni a halált. Minden ember halálában meghal belőlünk is egy darab. Talán ez fáj a legjobban. Ezért mennek ki a temetőbe, hogy átéljék ezt a fájdalmat. Magukat siratják egy idő után a siratás leple alatt. Kollár-Klemencz László