Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz, hogy szíved bíborborával vársz reám és ó-ezüsttel terítesz miattam; s hogy el ne fussak előled riadtan, lelked titkos, százegyedik szobáját virággal díszíted fel énnekem.

Kapcsolódó idézetek

1. Oh, mily kéjes varázst és élveze­tet nyújt nekem már a gondolat is, hogy előttem drága szü­letés-napodon szavakban önthetem ki azon érzéseket, a me­lyeket a testvéri szeretet teremtett lelkemben. Fogadd tehát szerencsekivánataimat oly szeretettel, mint a hogy azok keblemben élnek. (...) Legyenek életednek minden perczei gyönyörteljesek.
2. Barátságunk oltárára én is óhajtok néhány virágszálat lerakni becses születése ünnepén; belsőm kertjében folyto­nosan ápolom azokat, a melyek forró érzelmeim virágszálai. Kívánom, hogy sok éven át friss és tartós egészségben, sza­kadatlan élvezet s megelégedés közt folyjanak le napjai.
3. Köszönet neked, mert (...) türelmes és nagylelkû voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott a testemnek, mikor fáztam az élet magányában. Márai Sándor
4. Köszönöm e borús szerelmet, Hogy lelket ad nekem a lelked. Juhász Gyula
5. Add nekem te két orcádnak Kellemes virágait, Én ajánlom bíbor szádnak Szám hevûlő csókjait. Csokonai Vitéz Mihály
6. Engedd meg nekem, hogy neved ünnepén szerencsekívánataimat fejezzem ki, és őszinte szívem minden melegével egészséget kívánjak neked és minden jót, amit a te korodbeli lányoknak egyáltalán kívánhatni. Anton Pavlovics Csehov
7. Tudod, mikor várok, visszagondolok a régebbi hasonló eseményekre, egy szép bíbor naplementére, és elképzelem, hogy a mai még sokkal szebb lesz.
8. Így állok előtted s várom: tenyeredbe veszel s mintha hosszú útról érkeztem volna lélegzeted melegében visszatér belém az élet. Nagy István Attila
9. Köszönöm a szóra bírt hallgatást, a kamaszos ölelések lázát, bőröd forró kitárulkozását, köszönöm két kezed puhaságát, csókjaid mélytengeri gyöngyét, az első rózsa puha szirmát, jó szavaidnak esti csöndjét, tekinteted felgyújtó varázsát. Nagy István Attila
10. Ragyogj reám, boldogságom csillaga! Hogy ne legyen életem bús éjszaka; Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet, Hogy az isten áldja meg a lelkedet. Petőfi Sándor