Légy áldva a csókért, a kínért, légy áldva, hogy lelkem gyötörted, te sápatag, gonosz cherubja a szenvedésnek és gyönyörnek.

Kapcsolódó idézetek

1. Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg, Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes, Adj kínt nekem, a megéhezettnek: Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess. Ady Endre
2. Legyen áldott a Te neved, melytől most is remeg az éj. Áldott legyen a szégyened, amelybe elrejteztél. Váci Mihály
3. Mindig csókoljon, egyformán szeressen: Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben. Ady Endre
4. Istenem, kérlek, add, hogy elviseljem a testemet s lelkemet érő kínokat, és ne gyûlöljem meg azokat, akik mindezeket okozzák! Töltsd meg szívem szeretettel és békével, bármi várjon is rám! A. O. Esther
5. Legyen terhetek könnyû, örömötök túláradó, áldja meg a sors közös utatokat, és adjon ennek a két léleknek számtalan békés éjszakát és szenvedélyes nappalt. J. R. Ward
6. Egy forró csók, egy ölelés... Lázas szivünk összedobogna... Aztán jöhet, mit bánom én, A kárhozatnak égő pokla! ...Nincs kárhozat, mely ily gyönyörre Eléggé gyötrő, kínos volna! Ady Endre
7. Szeretlek, mint földi üdvösségem teremtőjét. Ha téged nem bírhatnálak, elsötétülne életem, de kínos éjjelét nem vigasztalnák csillagok; a fájdalom széttépné szívemet, és szabadulásérti könyörgésem az átok visszapattanó szavai lennének. Szendrey Júlia
8. Olyan vagy, édes, mint a mérges áspis, s én, mint a légért kapkodó egér. Bár szívemen melengethetnék mást is, egy csókod minden fulladást megér. Závada Péter
9. Menj el, te átkozott, te rémes, másutt keresd, amit a sors ád. Ölelj, de menj sietve, s hagyd el az emberek elátkozottját! Kosztolányi Dezső
10. - A szenvedés valóban keserves. De szerelmed minden bánatot elûzhet. S szerelmem,