Ma az a normális, hogy felöltözöl olyan ruhákba, amiket azért veszel, hogy munkába járj, és átutazol a dugóban egy olyan autóban, amiért szintén fizetsz - hogy eljuss vele a munkába, amivel azt a pénzt keresed meg, amiből a ruhát és az autót veszed meg, és persze azt a házat, amit reggel otthagysz egész nap üresen, hogy dolgozz azért, hogy benne lakhass.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyél ma valamit máshogy, mint tegnap. Ha mindig ugyanarra mész munkába, ma menj másik úton - vagy ülj biciklire, menj busszal. Ha általában annyira sietsz, vagy a gondjaidba merülsz, hogy sosem beszélgetsz az áruházban a pénztárossal, ma próbálj a szemébe nézni és beszélgetni. Ha a családod általában elfoglalt, hogy együtt egyen, próbáljatok együtt leülni egy ételhez anélkül, hogy szólna a tévé, vagy az asztalon lennének a mobilok. Talán jelentéktelennek tûnnek ezek a kis lépések, de ezek edzik meg az agyadat, hogy tudd, képes vagy változtatni, hogy semmi sincs kőbe vésve, hogy a választásaid és a lehetőségeid végtelenek. Edith Eger
2. Autóval mindent lehet, menni, amerre a szem ellát, határon, országon, kontinensen át. A modern városi ember autóember: beleszületik és belenő, autó hozza-viszi, kórházba be és onnan ki, bölcsibe, oviba, suliba, edzésre és partira, nyaralni, telelni, tavasszal, ősszel kirándulni; alig lehet majd szabadulni tőle. Braun Róbert
3. Ez tart minket életben: hogy például szükségünk van a kádba egy csúszásgátló gumiszőnyegre. Vagy egy kuszkuszfőző edényre. Vagy új konyharuhákra. Úgyhogy nem vásárolunk meg mindent egyszerre. Eltervezzük, hogy mikor melyik boltba megyünk majd. Nézelődünk, tanakodunk. (...) Lassan, fokozatosan töltjük meg a szekrényeket és a fiókokat. Szinte egy életbe telik, hogy egy egész házat megtöltsünk a holminkkal. És ha megtelt, eltörünk valamit, hogy újat vehessünk helyette, hogy másnap is legyen dolgunk. Néha még a párunkat is elhagyjuk, hogy egy másik történetet, egy másik házat, egy másik jövőt képzelhessünk magunknak. Egy másik életet, amivel majd megint dolgunk lesz. Grégoire Delacourt
4. Azt hiszem, ez az, amiből a hétköznapoknak állni kell. Rendbe rakni a szobádat és a gondolataidat, megköszönni az embereknek, akik adtak neked valamit anélkül, hogy cserébe bármit is elvárnának. Andris Kalnozols
5. Szép lakást akarok, meg bájos ruhákat, moziba akarok járni, a legjobb mobillal telefonálni, megszerezni a jogosítványt, utazgatni szerte a világon. Ezért dolgozom, és ezért kell kihoznom magamból a legtöbbet. És ha így fogom fel, a munka nem szórakozás? Ennek kéne motiválnia, de ehelyett csupán azon meditálok, hogy mire vágyom.
6. Minden vásárlásért nem pénzzel fizetsz, hanem az életeddel: azzal az időddel, amit azzal töltöttél, hogy dolgozz azért a termékért, amit megvettél. Ahelyett, hogy ennél fontosabb dolgokra fordítottad volna azokat a napokat vagy hónapokat. Csernok Miklós
7. Párhuzamosan élsz... önmagaddal. Minden nap felkelsz, elkészíted a reggelit, felöltözöl, munkába indulsz. Dolgozol, bevásárolsz, mosol, főzöl, takarítasz. Gyermeket nevelsz. Minden nap ugyanazt, minden nap ugyanúgy. Unalmasan, belefásulva. És álmodozva. Mert van egy másik életed. Amit sokan észre sem vesznek talán. De a tiéd az is. Sőt, igazán az a tiéd. Álmaiddal, vágyaiddal, érzéseiddel. Időnként, titkos szobádban előveszed féltve őrzött álomkabátodat, magadra veszed, és álmodsz. Álmodod azt az életet, amit élhetnél is. Csitáry-Hock Tamás
8. A vidék nem vásárol. A város megszokta, hogy állandóan pénzt tart magánál. Mert a városban létezés pénzt követel. Enni, inni, utazni, egy újság, egy felvágott, a vidéki meg nem költ, csak dolgozik. Kollár-Klemencz László
9. Attól a pillanattól fogva, hogy az ember megkap egy ruhát, a ruha átveszi a hatalmat, és nem hagy békét, amíg az ember nem viszi el mindenhová és nem mutatja meg mindenkinek. Nem azért járunk társaságba, mert akarunk, hanem mert a ruha odavisz. Nagy hiba azt hinni, hogy egy nő, egy igazán jól öltözött nő elnyûvi a ruháit - a ruhák nyûvik el őt - a nap és az éjszaka minden órájában elvonszolják valahová. Nem csoda, hogy a férfiak tovább fiatalok maradnak. Õket nem hozza izgalomba egy új nadrág. Elizabeth von Arnim
10. A legtöbb embernél olyan a fizetés, mint a gáz: mindig kitölti a rendelkezésre álló teret. Mindegy, mennyit keresnek, mert minden plusz pénz a bevételi oldalon azonnal utat talál magának a kiadási oldalon. Nagyon sok ilyen emberrel találkoztam az évek során, nagyon szeretnének kiszállni az őket felőrlő mókuskerékből, de egyszerûen nem tehetik meg, hogy kevesebbet keressenek, mert fizetni kell a ház és autó törlesztőt, a gyerekek magániskoláját, a kertészt és így tovább. Egy börtönbe kerültek, aminek bár aranyból vannak a rácsai, de életük végéig fogva tartják őket. Csernok Miklós