Ugrás a tartalomra
Ma meghallottam, ahogy egy amerikai tinédzserlány az itteni gyermekek nélkülözését a sajátjához hasonlította, mondván, neki is milyen rossz, mert a szüleitől csak használt autót kapott. Nincs annál szegényebb, mint aki nem ismeri fel, milyen gazdagságban él.
Kapcsolódó idézetek
-
Hogy is van ez manapság... ezek a szegény kis fiatalkák. Bár némelyiküknek van anyja, de az se sokat ér - ezek az anyák nem tudják megóvni lányaikat az ostoba afféroktól, törvénytelen gyerekektől, korai, szerencsétlen házasságoktól. Nagyon szomorú.
Agatha Christie
-
Tudom, milyen szegénynek lenni. Nem olyan szörnyû tragédia. Persze csak, ha az ember fiatal, erős, és kész dolgozni. Sohasem volt annyi pénzem, hogy eljussak oda, ahova jutni akarok.
Agatha Christie
-
Felnőttként már látom, hogy a gyerekek már nagyon fiatal korban megérzik, milyen az, amikor leértékelik őket, amikor a felnőtteket nem érdeklik annyira, hogy segítsenek nekik tanulni. Az efelett érzett haragjuk rendetlenkedésben nyilvánulhat meg. Aligha az ő hibájuk. Nem rosszak. Csak próbálják túlélni a méltatlan körülményeket.
Michelle Obama
-
Az emberek manapság mást értenek szenvedés alatt, mint egykor. (...) Mostanság ha valakinek nincsenek szép ruhái vagy új autója, már panaszkodik. Gyerekkoromban boldogok voltunk, ha egy falat étel jutott. (...) Csak az számított, hogy együtt legyünk.
Deborah Feldman
-
Egy gyerek nem érzi, hogy szegény a család. A gyerek maximum azt érzi, hogy szeretik a családban, vagy nem szeretik.
Kovács István
-
A vagyon (...) csak pocsékba menne a szegények kezében. Elég csak megnéznünk, hogy az alsóbb osztályok milyen szörnyû dolgokra költik a pénzüket, és hálát adhatunk az égnek, hogy nem kapnak többet belőle.
-
A fiatalok nem hiszik el, hogy az idősebbek is bejárták ugyanazokat az utakat és tévutakat, amiket ők, nem tudják elképzelni, hogy egy mai vénség is volt olyan szerelmes valaha, hogy elveszítette a józan eszét. Egy idős hölgy semmi más többé, mint egy idős hölgy. A fiatalok csak a ráncos bőrt látják, az óvatos lépteket, a bútorokba kapaszkodó kezet. Pedig egy hölgyhöz éppen annyira hozzátartoznak az emlékei, leélt élete, a szerelmesével töltött éjszakái is. (...) A fiatalok azt hiszik, hogy az ilyesmi csak az ő számukra létezik, és annyi fantáziájuk sincs, hogy elképzeljék magukat öregként.
-
A szegények megfosztódnak sok mindentől. A legrosszabb, hogy az élményektől is. Azoktól a mérföldkövektől, ünnepektől, amiben ők az ünnepeltek.
-
Szegénynek lenni nem olyan rossz, legalábbis egy darabig. Addig szerintem kötelező, amíg meg nem szereted. Nekem például sokszor eszembe jut, milyen volt, amikor nem volt még itthon tusfürdő, csak szappan, vagy amikor ananászt kaptam karácsonyra, és hogy az életem első 23 évében nemigen volt új ruhám, csak használt. Nem volt az szegénység, én nem éreztem annak, élvezetes volt, izgalmas, kreatív, sőt, szerintem gazdagság volt az valahol. Megtanultam szobát festeni, ruhát varrni alapszinten, tervezgetni, és mindent kihozni abból, ami van.
Szabó Eszter
-
Szegénységben nőttem fel. Nem vagyok egy tanult ember. Nincsenek képességeim. Nem vagyok kemény munkaerő. És a legtöbb ötletem vagy unalmas, vagy egyenesen szar. És mégis belebotlottam egy olyan állásba, amire nem voltam felkészülve, nem értettem hozzá, és már valaki másé volt, és így is megkaptam. Ha engem kérdeztek, ez az igazi amerikai álom. Bárkivel megtörténhet bármi. Teljesen véletlenszerû.