Ugrás a tartalomra
Maga tehát olyan ember, akit egy nő csak az elején, és a végén szokott érdekelni: amikor meg akarja szerezni, és közvetlenül azelőtt, hogy elveszítené. A közbeeső idő, amit együttlétnek is neveznek, magának túlságosan unalmas vagy megerőltető, vagy mind a kettő.
Kapcsolódó idézetek
-
Csak addig mulatságos a nő, amíg nem vagy belé szerelmes. Ha beleestél, véged. Undokká válik és körülnéz, nem talál-e valakit, aki durva hozzá. Ez a természete. Szeret csalódni a szerelemben. Ha volt egy boldogtalan viszonya, egész életében emlékezik rá és beszél róla. Ha jó vagy hozzá, elfelejt egy hét alatt.
-
Némelyik nő az első pillanatban rabul ejti a férfit szépségével vagy valami affélével, a másikat ellenben fél esztendeig kell ízlelgetni, mielőtt az ember rájön, hogy van benne valami; márpedig ahhoz, hogy valaki az ilyent kiválassza és beleszeressen, ahhoz nem elég csak nézelődni, és nem elég mindenre felkészülve lenni: ahhoz külön adottság kell.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
-
Különös teremtmények a nők. Beleszeretnek egy férfibe, majd megpróbálják megváltoztatni. Általában sikerrel járnak, és egész életükben sajnálják, hogy ilyen unalmas és megalkuvó emberhez mentek feleségül.
-
Az ember csalódik, vagy csalódottá teszik, ha szerelmet és életre szóló kapcsolatot keres. Jobb, sokkal jobb, ha az ember a pillanatot élvezi, fenékig üríti az élvezetet, aztán továbbáll.
Nora Roberts
-
Azt gondolom, hogy két külön dolog az egyedüllét és a magány. Arra, hogy az ember időnként egyedül legyen, még egy jó házasságban is szüksége van, de ha van egy igazi partnere, akkor valahol a zsigereiben mindig érzi, hogy nem magányos... csak éppen most egy órára, egy hétre, egy hónapra egyedül maradt, de ez elmúlik, mert van, aki hazajön hozzá. A magány viszont: társ nélküli, tartós egyedüllét. Ez valóban kínzó lehet. Szenved is tőle férfi és nő, a legkülönbözőbb korosztályokban. Ráadásul a magány még zárkózottabbá, még magányosabbá teheti az embert.
Kudlik Júlia
-
Nőknél gyakran tapasztaltam hosszú életem során, hogy elszánja magát valaki egy magányos életre, s azt is éli. Egyedül él, egyedül is akar maradni, és nem veszi észre, amikor elege lesz ebből.
Müller Péter
-
A férfi sorsa maga a nő, akiért folytonosan meg kell küzdenie, akit - pénzzel, kedvességgel, teljesítménnyel - folytonosan elégedetté kell tennie, és kudarcnak éli meg, gyengíti az önbecsülését, ha bármelyik nem sikerül. Márpedig örökösen senki sem tud egyformán teljesíteni. Furcsa, de ezt éppen inkább a nők fogadják el, míg a férfiak a legkisebb kudarctól is kétségbeesnek.
-
A legtöbb nőt meglepi, hogy a férfinak, még ha az szereti is őt, bizonyos időszakonként el kell távolodnia tőle, mielőtt megint közelebb kerülhetne hozzá. A férfiak ösztönösen érzik ezt a kényszert. Nem döntés vagy választás kérdése - egyszerûen megtörténik.
John Gray
-
Amikor az ember nőkről beszél, úgy fogalmaz, mintha a szerelem és a vágy két különálló dolog lenne - s a nők, akik gyakran szeretnek minket s esetenként kívánnak, ugyanezt az elmeszüleményt követik. A helyzet az, hogy a dolog ugyanaz, csupán különböző szempontok szerint.
Gene Wolfe
-
Gondoltam: nem szabad addig nővel lennem, míg meg nem találtam az igazit. Addig csak mindig keresni. Csak próbálni. Nem olyan egyszerû, gondoltam, csak megkapni a nőt, hálni vele és megvan. Nem ilyen egyszerû az élet. Mert itt bent (...), itt bent is kell valami. Valami szó. Itt is maradni kell valaminek. Nyomának. Nem csak az kell, hogy az ember nemileg kielégüljön, hanem belül, a lelkének is kell valami. Az ember nem taposhatja a jobbik felét örökösen a sárba.