- Már minden nekünk jutó boldogságot elhasználtunk? Nem félsz attól, hogy ennyi jutott csak nekünk, ami most van? Mintha egy bizonyos mennyiségû boldogságot kellene beosztanom az egész életemre, én meg már elhasználtam mindet. Szerinted lehet ez? - Istenem, remélem, hogy nem.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az embernek meghatározott mennyiségû boldogság jut az élete során, akkor most azt hiszem, én már ennek a felét elhasználtam. Én tényleg úgy gondolom, hogy ezt most talán életem legboldogabb időszaka.
2. Gondolkoztam ezen a "legyünk boldogok" dolgon, és úgy érzem, hogy az emberek akkor érzik elveszettnek magukat, amikor azt hiszik, a boldogság az életcéljuk. Mindig úgy gondoljuk, hogy egy nap majd boldogok leszünk. Megszerezzük az autót, megkapjuk azt az állást, vagy azt a bizonyos személyt, aki helyrehozza az életünket. De a boldogság csak egy állapot, egy bizonyos hangulat, nem úti cél. Olyan, mint amikor fáradt vagy éhes vagy. Nem állandó. Jön-megy, és ez így van rendjén. És szerintem ha így gondolnának rá az emberek, akkor sokkal többször találna rájuk a boldogság.
3. Azt tartják, hogy nem kaphatunk meg mindent. Szerintem megkaphatunk, csak az a kérdés, hogy akarjuk-e (...). A minden fárasztó.
4. A boldogság elvárásokon alapul, na meg az interneten. Egy egész világ kérdezgeti tőlünk szakadatlanul: "És a te életed van ilyen tökéletes? Mi? És most? Ennyire tökéletes? Mert ha nem, cseréld le!" Fredrik Backman
5. Az igazán jó dolgok mindig csak rövid ideig tartanak. Ez az egész boldogság ilyen rohadtul van kitalálva. És nem szabad azon gondolkodni, hogy miért kaptunk ilyen keveset a jóból, hanem hálásnak kell lenni azért, hogy egyáltalán kaptunk belőle.
6. Azt remélem, van valami értelme ennek az életnek, igen, még a mi életünknek is. Túl sok esélyt nem adok neki, bevallom (...), minden valószínûség szerint így is, úgy is elkárhozunk. Talán bolondság, de én mégis azt remélem, hogy azért nyom majd valamit a latban, hogy legalább próbálkoztunk. Stephenie Meyer
7. Bosszant, hogy néha megkérdezem, hogy van-e elég időm mindenre. Nincs szükségem időre. Ahogy neked sincs. Nincs szükségünk ugyanis mindenre. Minden megvan, amire szükségünk lehet. Már rég megvan.
8. Meg kell találnunk a boldogságforrásokat, mert csak így érdemes létezni ezen a földön. Sokan ott rontják el, hogy mindig egy másik embertől, egy adott helyzettől várják a boldogságot. És a végén eljutnak odáig, hogy 80 évesen azt mondják, nem voltak boldogok. Pedig valószínûleg csak elmentek mellette.
9. Az életünk is attól értékes, hogy nem tart örökké. Óvnunk kell, mert egyszer véget ér. (...) Szerencse kérdése, hogy mennyi időnk van. Időpocsékolás más életét élni. Inkább a sajátunkat élvezzük, éljük aszerint, ami fontos számunkra, ez a lényeg! Ha nem is mindig sikerül, legalább megpróbáltuk.
10. Volt pár alkalom, de már nincs mit mondanom. Megtettem mindent én, hogy te boldog legyél, De most már jól tudom, nem lesz több alkalom, Hogy elmondhassam én, hogy mennyire szeretném.