Ugrás a tartalomra
Még nem jött el az ideje. Még nem. De már nem tûnt lehetetlennek, hogy egy napon valamelyikünk telefonál, és a másik alig várja ezt a pillanatot.
Kapcsolódó idézetek
-
Megbeszéltük, hogy még találkozunk, de nem beszéltünk meg konkrétumokat - nem mintha bármelyikünknek is rossz érzése támadt volna. Egyszerûen úgy éreztem és valószínûleg ő is, hogy mindent megbeszéltünk, illetve amit mégsem, azt is megértettük. Nekem elég volt tudni, hogy itt van, és valószínûleg neki is elég a tudat, hogy én itt vagyok. Néha az embernek csak ennyi kell: tudni, hogy a másik van.
Cecelia Ahern
-
Vannak dolgok, amikre megéri várni.
-
Érdemes türelmesen végighallgatnunk egymást. Hiszen amit mi akarunk mondani, azt már úgyis tudjuk. Amit a másik ember mondana, azt viszont még nem.
Vámos Miklós
-
Most boldog vagyok. Mert hamarosan elérkezik a pillanat. És magával hoz téged. Vártam ezt a pillanatot. Napok óta. Napok óta? Nem! Nem napok óta. Sokkal régebb óta. Már akkor is vártalak, amikor még nem ismertelek. Csak tudtalak. Tudtam, hogy élsz, létezel valahol, és tudtam, hogy egy napon elérkezik a pillanat. Veled.
Csitáry-Hock Tamás
-
Aki vár, az még nem veszít semmit.
-
Micsoda mázli, hogy ilyen közel maradtunk egymáshoz az évek során! Így most mindketten számíthatunk a másikra.
Scott Sigler
-
Amíg idő van, van még remény is.
Székely János
-
Az csak a nagyon közeli és a barátság belsőbb tereibe tartozó emberekkel fordul elő, hogy nagyjából azonos időpontban akarják felhívni egymást. Idegenek között ilyen soha nem fordul elő.
Csányi Vilmos
-
Én azt várom, hogy eljön majd valaki, akinek úgy kellek, ahogy vagyok. Érdekli, hogy mit beszélek, nem türelmetlen hozzám, és nem azért bólogat, hogy könnyebben lefeküdjek neki.
Moldova György
-
A levél nem elég... a telefon sem. Csak a találkozás. Mert kell a közelség, az érintés, a mosoly, kellenek a szemek. Kellenek ezek a pillanatok, a találkozások. Hogy a lélekben megrajzolt képet a valóságban tudjuk kiszínezni, hogy az álomba beköltözzön a valóság, hogy az ünnepnapok mellett meglássuk a hétköznapokat is. A Másikat.
Csitáry-Hock Tamás