Messze túl a Rossztettek s jótettek fogalmán Van egy mező. Ott találkozunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Ülni egy kertben jó. Ha valaki ül mellettünk és fogjuk a kezét - az már sok a jóból. Csak azt nem tudom, hogy kinek. Ancsel Éva
2. Erdőn-mezőn nyitott szemmel, sok virágra lel az ember. Én most őket megöntözöm, Piros tojást megköszönöm.
3. Szép volt itt az élet, akárcsak egy kertben, kedves jó pajtások, találkozunk ott fenn.
4. Vannak, akiknek az a sorsuk, hogy találkozzanak. Bárhol legyenek is. Bárhova menjenek is. Egy napon találkoznak.
5. Oly embert ismerni, kivel a távolság és a kimondatlan gondolatok ellenére is úgy érzed, megértitek egymást - e földet ez virágoskertté változtatja. Johann Wolfgang von Goethe
6. Ahol én megjelenek, ott kisüt a nap, és még a fû is zöldebb.
7. Összetartozunk, összevonzzuk egymást. Találkozni akarunk. S ezért odaadjuk magunkat, s elfogadjuk egymást. Müller Péter
8. A mezőn és az erdőben és az ott rejtőző állatvilágban, tulajdonképpen már minden kertben olyan valóság mutatkozik meg, ami végtelenül valóságosabb, öregebb, mélyebb és csodálatosabb, mint bármi, amit emberkéz alkotott, és ami ráadásul akkor is fennmarad még, amikor a gépek és a beton halott világa majd eltûnik, elrozsdáll és széthull. Albert Hofmann
9. Testünk a kert, akaratunk a kertész. William Shakespeare
10. Levél, holt falevél földön, padon; szép gesztenyét rúgunk vagy zsebre tesszük. Jaj, mennyi szín! Mint a kaméleon, ezernyi szín közt szinte megbetegszünk. Jékely Zoltán