Ugrás a tartalomra
Miért kell egyáltalán döntenie az embernek? A sors, ha van sors - miért nem olyan hatalmas, hogy a szíved egyértelmû döntéseit is egyértelmûen meghatározza? Talán maga a sors is izgul egy kicsit? Ne nevess! Talán - "a sors is ember"? Gyarló?
Kapcsolódó idézetek
-
- Fogalmad sincs, milyen a sors, ami elől nem menekülhetsz.
- A sors bosszantó dolog...
- Mintha az egész életedet előre eltervezték volna, és semmiben sem dönthetsz magad, és néha abban sem vagy biztos, hogy jó-e az, amit a sorsod kíván?
-
A sors mindössze keret, amelyen belül az egyén bizonyos szabadsággal, sőt, felelősséggel rendelkezik. Egyszóval hiába határozza meg a sors az életünk legfőbb eseményeit, mindig van választásunk.
-
A sors is egyfajta kapcsolat: az isteni kegyelem és a szándékos erőkifejtés közös játéka. Az egyik felébe nincs beleszólásod, a másik fele azonban egyértelmûen a te kezedben van, és tetteid mérhető következményekkel járnak. Az ember nem teljesen az istenek bábja, de nem is rendelkezik kizárólagosan a saját sorsa felett: e két dolog ötvözete határozza meg sorsát.
Elizabeth M. Gilbert
-
Minden embernek megvan a maga sorsa. A saját, máséhoz nem hasonlítható sorsa. (...) Vannak dolgok, amelyek az ember akaratától vagy törekvésétől függetlenül léteznek, de végeredményben mégsem tudják alakítani az ember sorsát, vagy ahogy gyakran mondják, nem tudják a sors kénye-kedvére kiszolgáltatni az embert. Hát persze csak akkor, hogyha maga az ember sem mond le a harcról.
-
Az embernek olykor választania kell. A világ olykor megköveteli. De ha az ember ismeri önmagát, és ha hû marad önmagához, a választás nem is választás. Be kell teljesítenie sorsát. Azzá kell lennie, akinek született, akkor is, ha iszonyodik tőle.
-
Az ember azt hiszi, hogy nagyon okosan elrendezte a sorsot. De a sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak jön valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is várod, és felborul minden. Vége. Vége. A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.
Wass Albert
-
Akár tetszik, akár nem, egy nagy család tagja. Az emberiség családjáé. Ideges, veszekedős társaság, gyakran téved, sokszor jön zavarba, de olykor nemes és csodálatra méltó, és ami a legfontosabb, minden tagjára ugyanaz a sors vár.
Dean Ray Koontz
-
Az ember sohasem tudhatja, kivel hozza össze a sors, vagy hogy egy egyszerû döntés - hogy a sarkon jobbra fordulunk vagy balra - néha mindent megváltoztat. Van úgy, hogy a választásaink nem számítanak. Máskor... egészen váratlan helyzetekbe sodorhatnak.
J. R. Ward
-
Meg kell értenie az embernek, hogy nem véletlen, hová születik, hol él, hová tartozik, milyen nyelven beszél, mit hisz, mire teszi föl az életét, mit tagad és mit nem vall a magáénak, mit ölel magához, és mit utasít el magától. És nem véletlen, milyen sors az, amit az embernek végig kell küzdenie, vállalnia kell, meg kell hajolni előtte, és tudomásul kell vennie, akármennyire zúgolódik is gyenge óráiban, és bárhogy szeretne tőle néha-néha megszabadulni.
Kodolányi János
-
A sors igazságtalan, az élet szeszélyes és kegyetlen, a természetben nem a jóság és az értelem uralkodik. A jóság és értelem ugyan létezik, de csakis bennünk, emberekben, akik egyébként a véletlenek játékszerei vagyunk. Mégis lehetünk erősebbek a természetnél és a sorsnál, ha csak egy-egy órára is: nagy szükségünkben közel kerülhetünk egymáshoz, megértő tekintetekkel találkozhatunk, szerethetjük egymást és vigaszt is nyújthatunk.
Hermann Hesse