Miféle szív lakozhat az olyanban, aki az időûzés gondtalan óráiban szomorú? Van-e nagyszerûbb dolog, mint megszabadulva a világ kötelmeitől, önmagunkban létezni?

Kapcsolódó idézetek

1. Én nem tudok elképzelni nagyobb boldogságot az életben, mint hogy csak olyan dolgok vesznek körül, amiket szeretek. És veled mi a helyzet? Mindössze annyit kell tenned, hogy megszabadulsz mindentől, ami nem dobogtatja meg a szívedet. Marie Kondo
2. Kevés óra adatik életünkben, mikor a test elégedett, a szem gyönyörködik, a szív könnyû és szinte kongóan üres, és egy pillanat alatt csordultig telik. Sidonie-Gabrielle Colette
3. Szeretek élni. Néha persze rajtam is eluralkodik a vad, kétségbeesett, elviselhetetlennek tûnő szomorúság, de ha már túl vagyok rajta, tudom, hogy pusztán létezni, életben lenni nagyszerû dolog. Agatha Christie
4. Annyiféle a szomorúság, ahány órája van az életünknek. És valószínûleg még annál is több. És mindegy, hogy tudod-e, honnét jön ez vagy az a szomorúság. Hozzátartozik az életünkhöz. Ha engem kérdezel, szerintem még az állatok is szomorúak. És talán a fák is. Csak a kövek nem. Azok csak feküsznek, és nem csinálnak semmit. De ki vágyna erre? Robert Seethaler
5. Ez az élet igazi öröme: elhasználódni egy célért, amelynek nagyszerûségét mi magunk ismertük föl, és teljesen megőrlődni, mielőtt még a szemétdombra hajítanának bennünket: hogy természeti erő lehessünk, ne pedig szenvedésekből és fájdalmakból összerótt, önző, lázas, nyomorult kis ember, aki panaszkodik, mert a világ nem annak szenteli magát, hogy őt boldoggá tegye. George Bernard Shaw
6. A legnagyobb boldogságot az okozza (...), ha kilépünk az énközpontúságból, és megtanuljuk, hogy törődjünk mással is, vagyis a nagybetûs Élettel, nem csak a saját kis életünkkel. Steve Biddulph
7. Az élet mércéi - születés, halál, veszteség, házasság, szerelem, vágy, boldogság - értelmüket vesztik (...) a börtönben. Itt telik az idő, de nem számít. Lehetne órám, de mit árulna el nekem a lapja? Semmit. Amikor nem létezik többé az idő, az embert nem érdekli a felkelés, nem gondol a születésnapokra, nem emlékezik az emberekre, akiket elveszített. Szabadon lebeg az univerzumban, nem kötődve senkihez. A szíve üres, és mert üres, nincs ideje sem. Nincsen helye a világon.
8. Öröm, szomorúság, magabiztosság, szorongás, szeret, gyûlölet, félelem - ezek és az a több ezernyi egyéb érzés, amelyből az emberi "szív" áll (...). Ki tudja, hogy ez vajon az emberiség legnagyobb gyengéje vagy erőssége? Max Brooks
9. Vannak az életben állapotok, melyekben a magány szükséggé válik; ha szívünk érzi, hogy gyönyöre nagyobb mintsem hogy valaki megfoghatná, vagy hogy boldogsága romjain állva sejdíti, hogy keservét senki sem értheti: a szív inkább magába vonul vissza, inkább magánosan hordja nehéz terhét, minthogy idegennel osztaná. Eötvös József
10. Nincs boldogtalanabb a magányos, magukra maradt lelkeknél.