Míg a tudományos ismeretek nem foglalják el az őket megillető helyet, addig lélektani okokból sok embernek szüksége van babonákra. De sokkal hasznosabb a valódi segítséget nyújtó természettudományra támaszkodnunk, és a babonákat visszaûznünk a múltba, ahonnan erednek.

Kapcsolódó idézetek

1. Szükségünk van valakire, egy fölöttünk álló erőre, ami eligazítja és rendben tartja a dolgainkat. Valakire, aki mellettünk áll, ha már mindenki elhagyott. A természeti erők túlságosan hatalmasak a földi halandók számára. Erre mi kitalálunk magunknak egy hatalmat, amelyhez fordulhatunk, ha szükségünk van rá. Én nem teszek különbséget hit és babona között. Úgy látom, a kettő egy és ugyanaz. Az egyikben szabad hinni, a másikban nem. Mert ha megteszed, máglyára küldenek téves tanaidért. Mégis be kell vallanom, hogy én is Istenhez fohászkodom, ha bajba kerülök. Én is úgy teszek, mint a megtévedt lelkek, akik a halálos ágyukon hirtelen megtérnek, hogy legalább megmaradjon számukra valami. Csakhogy az én hitem nem tart sokáig. Amint biztonságban érzem magam, ismét gúnyolni kezdem az eget. Hát ilyen ingatag a viszonyom a mi Urunkhoz. Margit Sandemo
2. A tudomány önmagunk megkérdőjelezésére, ellenőrzésére és analitikus gondolkodásra támaszkodik - és ezt el is várja tőlünk -, hogy ne csaphassuk be magunkat, ne kerülhessük el a tényekkel való szembenézést. Az áltudományok ellenben a tudománynál száz meg ezer évvel régebbi, természetes, irracionális, nem tárgyilagos észjárásokat őrzik meg - olyan gondolkodási folyamatokat, amelyek babonákat és az emberről meg természetről alkotott más furcsa és téves elképzeléseket hoztak létre.
3. A babona az emberek csinálmánya és nem kell túlságosan aggódni, ha valamelyik babona az ember számára rosszat jelent: a világ különböző fajának és népének ezernyi babonája között feltétlenül lehet találni olyant is, amely éppen arra az esetre éppen a legjobbat jelenti.
4. A babonák az olyan dolgok közötti ûrt töltik be, amelyeket irányíthatunk, és amelyeket nem. Itt egy penny, és ha a felveszed, a szerencse ma végig veled lesz. Senki nem akarja elszalasztani a jószerencséjét. De ha elmondjuk harmincháromszor, az segít? Valaki tényleg odafigyel rá? De ha senki sem figyel, akkor meg minek csináljuk ezt a sok furcsaságot? Minek? Hiszünk a babonákban, mert azt mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy nincs mindenre válasz. És tudjuk, hogy az élet rejtélyes dolgokat tartogat. Ne becsüld le a woodoot, akárhonnan is jön.
5. Az a baj a világgal (...), hogy az emberek ma is babonásak és nem tudományosak. (...) Ha mindenki többet foglalkozna természettudománnyal, nem volna annyi baj, mint amennyi van. Kurt Vonnegut
6. A tudomány mindig újabb és újabb kérdéseket tesz fel ott, ahol az egyszerû embernek válaszra volna szüksége; így aztán nem csoda, ha inkább a prédikátorokhoz meg az utcasarki jósokhoz fordul. Mi hiába tudjuk, hogy a problémáit azok se oldják meg... Mellesleg, mi nem is tudhatjuk, hogy megoldják-e, mert a tudomány épp az olyan kérdéseket tárta fel legkevésbé, hogy valójában mi hiányzik ezeknek az embereknek. Lehet, hogy egyszerûen csak valami koherens és könnyen emészthető világképre vágynak, ami orientálja őket a mindennapokban. Lehet, hogy mindenekelőtt közösségtudatra, arra, hogy tartozzanak egy csoporthoz, velük azonosan gondolkodó és érző társakkal. Ha mindezt egy fundamentalista szektában kapják meg, és mondjuk ez által kerülik el a neurózist, akkor mit számít, hogy cserébe le kell tagadniuk a Nagy Õsrobbanást az égről? Hát nem megéri?
7. A logikátlanság olyan mélyen gyökerezik a szenvedélyekben, a nyelvben, a mûvészetben, a vallásban és mindabban, ami értéket ad az életnek, hogy nem lehetne elvonni az életből a szép dolgok gyógyíthatatlan károsodása nélkül. Csak a legnaivabb emberek hiszik, hogy az emberi természet tisztán logikussá változtatható; de ha meg kellene határozni e célhoz való közeledés mértékét, meglátnánk, hogy ezen az úton mennyi minden veszendőbe menne. Időről időre a legokosabb embernek is szüksége van a természetre, azaz logikátlan alapállására a dolgokkal szemben. Friedrich Nietzsche
8. Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan mûködik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.
9. A tévhitek egy része tudatlanságból fakad, tehát hiteles információkkal semlegesíthető. (...) A tévhitek másik része nem az ismerethiányból, hanem érzelmi okokból, előítéletes gondolkodásból vagy éppen babonából származik. Az efféle alapokra épülő ítéleteket ugyanolyan nehéz megváltoztatni, mint például az idegengyûlöletet. De a hosszú és kitartó munka ebben az esetben is meghozhatja gyümölcsét. A mindig ugyanoda hulló vízcsepp is kivájja a követ. Nógrádi Gábor
10. Évezredek óta hiszünk a természeti törvények alapvető logikájában, de bízunk a véletlenben és a szerencsében is, nem beszélve a lélekről, a vallásról, a babonáról és sok más olyan dologról, amelyek külön-külön is önellentmondásban vannak, együtt pedig akármit és annak az ellenkezőjét is bizonyíthatják.