Mikor csukódik be egy lélek? (...) Zárkózottsága oly teljes, föltétlen, mint egy növényé, amely ösztönös készséggel és bonyolult értelemmel összecsukja valamilyen homályos veszélyérzetben kelyhét, szét lehet roncsolni, talán egyszerû érintéssel meg lehet semmisíteni, de önként nem adja már ide titkát.

Kapcsolódó idézetek

1. A lélek igencsak törékeny dolog. Ha szomorúság, félelem, kétely vagy a legcsekélyebb gyanú árnyéka beleköltözik, akkor azt a lelket elemészti a sötétség ereje.
2. A léleknek magába kell szívnia, át kell hasonítania egy másik lélek érzelmeit, hogy aztán még dúsabban viszonozhassa azokat. E szép emberi tünemény nélkül nincs élet a szívben, s a szív, levegő híján, kínlódva pusztul el. Honoré de Balzac
3. Az emberi szív egyvalamire vágyik. (...) Hogy megismerjék. El lehet fojtani. El lehet sorvasztani. El lehet zárni, és körbe lehet keríteni. El lehet hallgattatni, és rá lehet csukni az ajtót. Ládába lehet csukni, és el lehet ásni. Be lehet falazni. Végül azonban a szív vágyai ledöntik az ajtót, feltámadnak, és megrepesztik a vakolatot. Nincs az a bilincs, amely örökre béklyóba kényszerítené. Bárki, aki azt hiszi, képes rá, becsapja önmagát. És a körülötte élőket. A remény sosem hal meg. Charles Martin
4. A lélek, akár a világ kapuja, befogad mindent. A lélek, akár a világ kapuja, bezárul bármi előtt. Tendzin Gjaco
5. A lélek, ha támadni képtelen, s ha önvédelemre is végül képtelennek érzi magát: a ki nem próbált avagy kudarcot vallott fegyvereivel saját maga ellen fordul. Bodor Pál
6. A lélek ingatag és könnyelmû. Állandó külső hatások, megszokások és körülmények befolyásolják: a mesterek egy nyitott ajtóban álló gyertya lángjához hasonlítják, melyet a körülmények szele kénye-kedve szerint alakít. Szögyal Rinpocse
7. Van minden szívnek titkos rejteke, Amelybe senki nem láthat bele; Hisz magad elül is takargatod, Hogy akaratlanul mit tartasz ott. (...) Haladsz tovább s többé eszedbe sincs, Hogy ama rejtett zugba betekints; Hogy kulcsa hol van, el is feleded, A zárt pedig a rozsda eszi meg. Móra Ferenc
8. Nagyon finom mûszer a lélek, és bizonyos dolgok megbéklyózzák. A bûntudat például, vagy ha magunkba fojtjuk az érzéseinket, titkolózunk: óriási teher a léleknek. Az efféle emberi eredetû súlyok ráakaszkodnak, és elnehezítik.
9. Minden léleknek kulcsa van, Magától ki nem nyílik. Kulcs nélkül bezártan marad, Hiába is feszítik!
10. Versben nemcsak a gondolat nem marad épen (...), de még az érzések is átszüremlenek a megolvadt szavak kohóján. A külsőségek egyszerre mind elesnek, és legbelül állunk, a lelki mûhely legközepén, más formájú, más színû, más illatú, más értelmû dolgok vesznek körül, mint kinn a napvilágon. Ady Endre