Mindannyian csupán a többieken át, a többiek révén létezünk - fizikailag, szellemileg egyaránt. Létünk bizonyításához nem elegendő a tükör - a másik szemében kell meglátni magunkat.

Kapcsolódó idézetek

1. Létezni annyi, mint érzékelhetőnek lenni. Így hát önmagad megismerése csakis mások szemén keresztül lehetséges.
2. Csak egy vagyunk a többi között. Látva tükörképünket a többiekben és más dolgokban, rajövünk, hogy kik vagyunk. Carlo Rovelli
3. Az életünk csak más szemén keresztül nyer értelmet, mert ha senki nem néz ránk, az olyan, mintha nem is léteznénk.
4. Nem szabad hagynunk, hogy redukáljuk magunkat arra, hogy mások mit látnak bennünk. Lehet, hogy ők csak egy testet látnak, de mi annyival többek vagyunk ennél!
5. Nemcsak magunknak, másoknak is élünk. És másoknak is teszünk mindent, hogy "látva lássanak", és legyünk valakié. Mindent egy titkos összekötöttség miatt teszünk. Ezt a titkos összekötöttséget úgy hívják: szeretet. Müller Péter
6. Ugyanabban a világban élünk, de azért nem egészen. (...) Tekintetek, hanghordozások, pillantások, reakciók: mindössze ennyi választ el minket attól, amit megélünk. Cecelia Ahern
7. Mindig van mit tanulnunk magunkról. Ha másokkal beszélgetünk, akkor lehetőségünk nyílik meghallgatni magunkat. A beszélgetőtársaink visszajelzést adnak, ezzel pedig reflexióval szolgálnak önmagunkról. (...) Ha egész életünket egyedül éljük le egy szigeten, akkor amellett, hogy nincs senki, akihez hasonlíthatnánk magunkat, olyan ember sincs, aki reagálhatna a jelzéseinkre, vagyis senki, aki tükörként szolgálna. Meg kell osztanunk magunkat ahhoz, hogy tanulhassunk magunkról. Michael Slepian
8. Az egyén nem egyedül létezik, és erre nem is lenne képes. (...) Létét más embereknek - elődeinek és kortársainak - köszönheti. Része a nagy egésznek. (...) Bármi történik is az egyénnel, az valójában az egész közösséggel történik, és bármi történik is a közösséggel, az valójában az egyénnel történik.
9. Az ember egyebet se tesz itt, mint szellemi életlehetőséget teremt magának; bár úgy látszik, mintha azért dolgozna, hogy meglegyen a tápláléka, ruházata, és így tovább, ám ez mellékes, hiszen minden egyes látható falattal megkap egy másik láthatatlant is, minden egyes látható ruhával egy láthatatlan ruhát is, és így tovább. Ez minden emberlét igazolása. Látszatra mintha utólagos igazolásokkal teremtene alapot létezéséhez, ám ez csak pszichológiai tükörírás, élete valójában a kapott igazolásokra épül. Természetesen mindenkinek tudnia kell igazolni az életét (vagy halálát, ami egyre megy), ez alól nincs kibúvó. Látjuk, hogy minden ember éli az életét (vagy halja a halálát). Belső igazolás nélkül ez sem menne, senki nem képes igazolatlan életet élni. Ebből az embert lebecsülve, arra lehet következtetni, hogy mindenki igazolásokkal próbálja megalapozni az életét. Franz Kafka
10. A másik ember nem egyszerûen valaki, akivel párbeszédet folytatok, hanem én magam. Az egyén csak másokon keresztül tudja igazán megérteni önmagát.