Ugrás a tartalomra
Mindig van mit tanulnunk magunkról. Ha másokkal beszélgetünk, akkor lehetőségünk nyílik meghallgatni magunkat. A beszélgetőtársaink visszajelzést adnak, ezzel pedig reflexióval szolgálnak önmagunkról. (...) Ha egész életünket egyedül éljük le egy szigeten, akkor amellett, hogy nincs senki, akihez hasonlíthatnánk magunkat, olyan ember sincs, aki reagálhatna a jelzéseinkre, vagyis senki, aki tükörként szolgálna. Meg kell osztanunk magunkat ahhoz, hogy tanulhassunk magunkról.
Kapcsolódó idézetek
-
Senki sem különálló sziget. Szükségünk van azokra, akik szeretnek bennünket. És azokra, akik gyûlölnek. Szükségünk van a többiekre, hogy életre keltsenek, hogy értelmet adjanak életünknek, érzéseinknek.
Pierce Brown
-
Az a fontos, hogy együtt legyünk, hogy ne érezzük magunkat egyedül. Ha elmeséljük egymásnak az életünket, rájövünk, hogy az emberek többsége ugyanazokon a dolgokon megy keresztül.
Paulo Coelho
-
Meg kell tanulnunk elfogadni magunkat, értékelni magunkat, függetlenül attól, mások mit mondanak rólunk. Meg kell tanulnunk, hogy mindennek és mindannyiunknak megvan a maga helye a földön. Valamennyien egyediek vagyunk.
Adam J. Jackson
-
Mindannyian csupán a többieken át, a többiek révén létezünk - fizikailag, szellemileg egyaránt. Létünk bizonyításához nem elegendő a tükör - a másik szemében kell meglátni magunkat.
-
Sokan félnek az egyedülléttől. Egyszerûen rettegnek attól, hogy magukban legyenek. Ezért kell melléjük mindig valaki. Azt hiszik, társra vágynak, holott csupán a visszajelzések miatt van szükségük a másik emberre. Valójában eszközként használják a partnerüket. Olyan tükörként, amelynek mindig azt kell sugároznia, hogy ők a legszebbek, a legokosabbak és a legügyesebbek. Amint eltûnik a tükör, egyedül maradnak, és megszûnnek a visszajelzések. Hirtelen úgy érzik, mintha – nincs rá jobb szó – elhalványodnának! Borzalmas érzés lehet, hiszen ettől azonnal felszínre bukkan az önszeretet hiánya.
-
Élni csak az emberekkel együtt lehet, de ez korántsem jelenti azt, hogy el kell sorvasztanunk egyéniségünket, éppen ellenkezőleg, a magunkét ki kell bontakoztatnunk, a többiekét pedig meg kell tanulnunk megérteni.
Vladimír Páral
-
Jó őszintén beszélni az érzéseinkről. Néha nem is az kell, hogy válaszokat kapjunk, vagy megoldást. Néha egyszerûen csak arra van szükségünk, hogy érezzük, nem vagyunk egyedül.
Kollár Betti
-
Az ember mindig új barátokra lel, ugyanakkor nem kell velük lennie nap nap után. Ha viszont mindig ugyanazokat az embereket látjuk - mint például a szemináriumban -, akkor a végén az életünk részévé válnak. És ha az életünk részévé válnak, végül még bele is akarnak szólni az életünkbe. Hogyha pedig nem viselkedünk az elképzelésük szerint, megharagszanak. Ugyanis mindenki pontosan tudja, hogyan kell élnie a többieknek. Ezzel szemben soha nem tudják, hogyan éljenek ők maguk.
Paulo Coelho
-
Az embernek szüksége van arra, hogy kibeszélje magát, hogy meséljen magáról, hogy bátorítsák, hogy támogassák. Hallgasd meg a másikat, hallgasd meg újra meg újra fáradhatatlan szívvel-lélekkel! Vannak, akik tönkremennek abban, hogy sohasem találkoztak senkivel, aki annyira becsülte és szerette volna őket, hogy meghallgassa mondanivalójukat.
-
Minél tovább élünk, annál kevesebben maradnak körülöttünk, hogy kétségbe vonják az elbeszélésünket, és emlékeztessenek arra, hogy a mi életünk nem a mi életünk, hanem csak egy történet, amelyet az életünkről mondtunk el. Másoknak, de főleg magunknak.