Mindegy, milyen boldog az életünk, néha mi is szoktunk gyûlölni. Sajnos ez is hozzátartozik az emberi természethez.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi természet és a szív olykor olyan csökönyös és olyan számon kérő tud lenni - és a legtöbbször ebbe bele is hasad egy kicsit. Richard Russo
2. Az már az emberi természetben fekszik, hogy ha valakit nagyon megbántunk, okot találunk rá, hogy azt gyûlöljük is. Jókai Mór
3. Sírhatunk bánatunkban, de a boldogságtól is. Nevetünk jókedvünkben, de olykor szánalmas dolgokon is. A szépség elszomorít, mert mulandó. Jostein Gaarder
4. A bajban levők iránti együttérzés ugyanolyan genetikai tartozéka az emberi természetnek, mint az örömünket kifejező mosoly. James Watson
5. Gyûlölni felebarátunkat könnyû dolog, sőt, akár megkönnyebbülést is jelenthet számunkra. Önmagunkat gyûlölni azonban sokkal rosszabb, szinte elviselhetetlen szenvedés.
6. Azt hiszem, ez hozzátartozik a szeretethez és a szerelemhez: fel kell adni a dolgokat. Néha még a szeretteinktől is el kell szakadni. Lauren Oliver
7. Nehéz nem gyûlölni... embereket, dolgokat, intézményeket. Mikor megtörik a lelkedet, és élvezettel nézik, ahogy elvérzel, a gyûlölet az egyetlen helyénvaló érzés. De tudom mit tesz a gyûlölet az emberrel. Ízekre szedi és kifordítja önmagából. Olyanná válik, amilyenné soha sem akart.
8. Az ember jól tudja, hogy nem számít, mi történik vele éppen, kit veszített el nemrégen, mennyire gyûlöli az egész világot, vagy milyen helytelen vonzalmat érezni valaki iránt, mielőtt elfogadná, hogy meggyógyult. De emberek vagyunk, és mihelyst vonzalmat érzünk valaki iránt, ettől nem tudunk elvonatkoztatni. Ilyen a természetünk. Az már más kérdés, hogy engedünk-e a vonzalomnak.
9. Fölületesség e kor jelleme. Fölületes a munka, amit végezünk, fölületes a szerelem, a barátság, csak a gyûlölet nem az. Benedek Elek
10. Minden szerelemben van gyûlölet. Az ember nem tehet róla. Hozzá van kötve ahhoz, akit szeret, elveszti szabadsága egy részét, és rugdalózik ellene. De miközben rugdalózik a saját szabadsága elvesztése miatt, megpróbálja kényszeríteni a másikat, hogy az utolsó cseppig adja fel a szabadságát. A szerelem óhatatlanul gyûlöletet szül. Amíg csak ezen a földön élünk, a szerelemben mindig lesz gyûlölet. Lehet, hogy éppen ezért élünk a földön: hogy megtanuljunk gyûlölet nélkül szeretni.