Minden ítélet a tévedés határán imbolyog. (...) Ha abszolút tudást tulajdonítunk magunknak, szörnyeteggé válunk. A tudás végtelen kaland a bizonytalanság küszöbén.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány a tudás és az ismeretlen határán munkálkodik. Nem félünk elismerni, ha valamit nem tudunk. Nincs ebben semmi szégyellnivaló. A szégyen az, ha úgy teszünk, mintha mindenre tudnánk a választ.
2. Soha nem tudhatjuk előre, hogy mi fog történni, igaz? Hol ide, hol oda vet minket az élet. Ez benne a kaland. Nem tudni, hol kötünk ki és hogy alakul a dolog. Rejtély az egész, és ha másként látjuk, akkor hazudunk magunknak.
3. A tudományban mindig minden a "küszöbön áll". Csak éppen nem tudunk átlépni rajta (persze, néha keresztülesünk).
4. Szûk határok között mozog a tudás, amíg korlátlanul csapong a tudatlanság. Kner Izidor
5. Egyre messzebb és messzebb húzzuk meg a határt, és minden alkalommal áthágjuk. (...) Meglepődnél, ha tudnád, milyen könnyû letérni a megszokott pályáról és kirepülni egy olyan helyre, ahol senki sem érhet el. Elveszíteni önmagadat - elveszni. Lauren Oliver
6. Mindig van valami új, amit a tudomány felfedezhet, és (...) minden tény, amit magától értetődően elfogadtunk, teljesen tévesnek bizonyulhat.
7. Minden tévedés valaminek a kizárásából ered. Felfogóképességünk határáig teljes bizonyossággal tudjuk, hogy minden teóriában van valami igaz, és hogy az emberiség egyetlen nagy megfigyelése sem tekinthető eleve jelentéktelennek, még akkor sem, ha minden jel arra mutat, hogy nagyon is ellentétben áll más megfigyelésekkel. Albert Camus
8. Ha tévedhetetlennek kell lennünk, akkor szûkös alagútba kényszerítjük magunkat. Amikor viszont merünk tévedni is, úgy érezzük majd, mintha a mezőn sétálnánk: kitágul a látóhatár, és minden irányba szabad az út.
9. Annyi, de annyi szabály van, amiről az ember nem tud, és teljesen mindegy, mennyit tanul, képtelenség mindet elsajátítani. A tudatlanság újra és újra elárul minket.
10. Az a megállapítás, hogy elérkeztünk az igazsághoz és ezzel vége a tévedéseknek és a tudatlanságnak, minden idők lehető legnagyobb félrevezetése. Tegyük fel, hogy elhiszik: akkor a vizsgálódásra, a kutatásra, az előrelátásra, a kísérletezésre irányuló akarat megbénul: csak arcátlanul érvényesülhet, vagyis az igazságban való kételkedésként... Friedrich Nietzsche