Minden tévedés valaminek a kizárásából ered. Felfogóképességünk határáig teljes bizonyossággal tudjuk, hogy minden teóriában van valami igaz, és hogy az emberiség egyetlen nagy megfigyelése sem tekinthető eleve jelentéktelennek, még akkor sem, ha minden jel arra mutat, hogy nagyon is ellentétben áll más megfigyelésekkel.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindig van valami új, amit a tudomány felfedezhet, és (...) minden tény, amit magától értetődően elfogadtunk, teljesen tévesnek bizonyulhat.
2. Ha olyasmi történik, ami a tudomány számára értelmezhetetlen, abból csak két dolog következhet teljes bizonyossággal. Az egyik, hogy nem történt meg (a megfigyelő tévedett, hazudott vagy átverték); a másik pedig az, hogy a jelenlegi tudománynak is vannak még hiányosságai. Richard Dawkins
3. Az a megállapítás, hogy elérkeztünk az igazsághoz és ezzel vége a tévedéseknek és a tudatlanságnak, minden idők lehető legnagyobb félrevezetése. Tegyük fel, hogy elhiszik: akkor a vizsgálódásra, a kutatásra, az előrelátásra, a kísérletezésre irányuló akarat megbénul: csak arcátlanul érvényesülhet, vagyis az igazságban való kételkedésként... Friedrich Nietzsche
4. Minden bizonyíték elkerülhetetlenül olyan feltételezésekhez vezet, amiknek nincs bizonyítéka! A tények csak azért tények, mert hinni akarunk bennük. Frank Herbert
5. Minden emberi gondolat hiedelemnek tekinthető. Csak a természettudománynak van meg az eszközkészlete arra, hogy e gondolatokat szembesítse a valósággal, és kiderítse, a hiedelem mögött tények húzódnak-e meg vagy csak alaptalan feltételezés. Csányi Vilmos
6. Amennyire igaz az, hogy minden, valóban nagy jelentőségû felfedezés meghökkentő, annyira hibás az az okoskodás, hogy minden meghökkentő állítás, álta­lánosan elfogadott, alapvető fontosságú elmélet elvetése nagy felfedezést ígér. Beck Mihály
7. Elképzelhetem azt, hogy az igazság abszolút, de nem tudom elképzelni, hogy én vagy akárki más ezt az abszolút igazságot ismeri. Mi valamennyien tévedünk, valamennyiünknek igyekeznünk kell a helyes elhatározásokat keresni. Én bizony tudom, hogy a véleményemet sokszor meg kellett változtatnom. Nem állítom, hogy mindig igazam volt, és elképzelhetőnek tartom azt is, hogy most is tévedhetek. De ezen az alapon, azon a bizonytalan alapon, hogy tévedni emberi dolog, mégis emberi módon kell előrehaladnunk. Teller Ede
8. A tudományt az emberi megismerés eredményének tekintjük, és pontosan tudjuk, hogy hozzátartozik a "tévedni emberi dolog" nem tudományos, de ettől még érvényes alapigazsága. Ezt enyhíti, hogy a mindennapi tudományos munka nem a természeti törvények utáni hajszából áll, már csak azért sem, mert így meglehetősen kevés sikerélmény érné a tudósokat. A mindennapi tudományos munka kisebb-nagyobb objektív igazságok gyûjtését és bizonyítását jelenti, valamint szûkebb vagy tágabb körben érvényes modellek építését és ezek érvényességi körének vizsgálatát. Ezért tudja a tudomány a saját tévedéseit is objektíven kezelni és szükség esetén akár az évszázadok óta elfogadott természeti törvényeket is elvetni úgy, hogy az a tudomány erejében való hitet nemhogy nem ássa alá, hanem épphogy megerősíti. Mérő László
9. Csak akkor van értelme, hogy a távoli jövőtől elismerést remélünk, ha elfogadjuk a föltevést, hogy az emberiség lényegileg változatlan marad, és minden nagyságot nem csak egy bizonyos korszakban, hanem minden korszakban nagyságnak tartanak. Ez azonban tévedés: az emberiség nagyon gyorsan változtatja a szépre és a jóra vonatkozó ítéleteit. Friedrich Nietzsche
10. Az első kiindulópont a tudományban az, hogy semmit sem lehet bizonyítani. Legfeljebb cáfolni lehet. Ebből már egyenesen következik, hogy amit ma tudományosan elismernek, azt holnap megcáfolhatják. Egyetlen dolog biztos a tudományban: nincs olyan, hogy valóság.