Minden olyan alkalom, amikor az emberiség új területre merészkedett, háborút hozott magával. A hajóépítés hadihajókat eredményezett. A repülőgép feltalálása vadászgépeket és bombázókat. A világûr sem más, és a potenciális csatatér máris kezd körvonalazódni.

Kapcsolódó idézetek

1. Mióta az ember először hagyta el a Föld légkörét, és megtette az első apró lépéseket a végtelen felé, a világûr politikai csatatérré lett. Többről van szó, mint hogy mely országok milyen fizikai területeket követelhetnek maguknak (például a Holdon vagy a Marson): hasonlóan ahhoz, ami a Földön zajlott az elmúlt évszázadok során, a leendő gyarmatokhoz vezető út megtételéhez szükséges köztes állomások és az út közbeni csomópontok ellenőrzése is fontos. Ha nem tudunk megállapodni a használatukra és az így elérhetővé váló területekre vonatkozó jogi keretekről, akkor pontosan ugyanolyan harcokat vívhatunk értük, mint amilyenek az emberi történelem nagyobb részében a Földön zajlottak. Tim Marshall
2. A háború folyton új fegyverek bevetését igényli, a régiek egyidejû lecserélésével. A háború újjáépítést jelent, de csak a rombolás után. Bud Spencer
3. Így kezdődnek a háborúk. Az egyik oldal elkezdi körülbástyázni magát, mire a másik félni kezd, és szintén védekezésbe fog. Míg már azt sem tudják, támadni akartak-e eredetileg, vagy védekezni. Aztán pedig kitör a lövöldözés. Fredrik Backman
4. A felfedezés vágya, az új távlatok meghódításának örök késztetése az emberiség egyik legalapvetőbb vonása. Ez az oka annak, hogy fajunk és közeli rokonai egyetlen evolúciós szempillantás alatt óriási számban népesítették be a földet. Ez a hajtóerő formálta meg a migráció, a kereskedelem, a gyarmatosítás és a háború több évezredének ostoba, kaotikus és gyakran igazságtalan termékét, a modern világot.
5. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor
6. Amíg az emberiség, minden egyes embert ideértve, gyökeresen meg nem változik, addig dúlni fog a háború, és mindent, amit építettek, termesztettek és tenyésztettek, tönkretesznek és elpusztítanak, hogy azután újra elölről kezdjék.
7. A háború nagy vihar. A vihar mindig változást hoz.
8. Az ember ma nem csak azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a múlthoz hasonlóan elpusztítson más embereket. Az ember elpusztíthatja, megsemmisítheti az egész emberiséget. Ez a probléma még sohasem vetődött fel így, legfeljebb költők, próféták és látnokok felhevült fantáziájában. Ma ez - valóság. Az ember előtt új, szörnyû szakadék tátong. Az ember történelme olyan dimenziókat vesz fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Ennek következtében az emberek, szervezeteik és az államok közötti kapcsolatok egész problematikája is új dimenziókat ölt. A háború olyasvalamivé válik, ami minden eddigitől különbözik. Mindenki öngyilkosságának lehetőségévé lesz, az összes emberi lényeké és az egész civilizációé. A béke pedig, amelyre mindig mint valami "jó"-ra gondoltunk, olyasvalamivé lesz, ami más is, több is: szükségszerûség, ha az ember nem akarja önmagát megsemmisíteni.
9. Az emberi történelem a háborúk története.
10. A háború sajátságosan emberi tevékenység, és azt hiszem, hogy amíg lesznek emberek, addig lesznek háborúk is.