Mindenhol vannak olyanok, akik nem veszik észre vagy nem számít nekik, mekkora fájdalmat okoznak. Igen, zsarnokok mindenhol vannak, de azok a legrosszabbak, akik úgy fúrják be magukat, hogy észre sem vesszük.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenki tett olyat, amivel megbántott valaki mást, vagy cselekedett önző módon, amivel másoknak okozott fájdalmat, de ezt nem mindenki látja be. A legrosszabbak azok, akik elismerik, hogy ártottak másoknak, de nem mutatnak megbánást.
2. Szörnyek mindenhol vannak. És néha azok a legveszélyesebbek, akikre a legkevésbé gyanakszunk. Agyarak és karmok nélkül is rettegést keltenek. Kivárják a sötétben, míg senki sem figyel. És akkor lesújtanak.
3. A zsarnokok mindenütt egyformák, találkozz velük akár az iskolaudvaron, akár egy munkahelyen, vagy irányítsanak terrorista módon egy országot. Megfélemlítéssel és fenyegetéssel tartják fenn uralmukat. A zsarnokok abból merítik erejüket, hogy nyúlszívûvé tesznek másokat. Olyanok, mint a cápák, amelyek félelmet keltenek a tengerben. Köröznek az áldozat körül, hogy megfigyeljék, küzdeni fog-e. Próbálják kifigyelni, vajon gyenge-e az áldozat. Ha a prédában nincs elég bátorság, hogy állja a sarat, támadni fog. William H. McRaven
4. A legrosszabb bûn az, amit a bûnös nem vesz észre.
5. Van fogalmad róla, mennyire rettegnek a zsarnokok az elnyomottaktól? Mind tisztában vannak vele, hogy előbb-utóbb lesz egy az áldozataik között, aki feláll és visszavág. Joanne Kathleen Rowling
6. Annyi börtön van a világon, amiről az emberek nem tudnak, talán még azok sem, akik magukban hordozzák.
7. A rossz sohase olyan rossz (...), ha az ember rá tud kényszeríteni valakit, akit ismer és szeret, hogy vele együtt szenvedje el. Ez rendszerint nem megy, mindenki túlságosan el van foglalva a maga bajával, és ők akarják rávenni az embert, hogy velük szenvedjen. De ha sikerül, könnyebb elviselni, hogy ez az átkozott világ megy tovább közönyösen a maga útján, s nem vesz tudomást róla, hogy az ember ott áll az utcasarkon. Persze, az ilyesmi nem gyerekjáték a barátok számára. Az ember pokolian érzi magát, amikor szenvedni látja őket. (...) A börtönben egyvalami volt jó: általánossá tette a rosszat, így aztán a szenvedéseik is egyenértékûek voltak. Nem kellett veszekedniük és kölcsönösen az együttérzés hiányával vádolniuk egymást.
8. Könnyû a doktorokat szidni. Hozzá kell tennem, hogy valóban vannak köztük jók és rosszak. Úgy kell őket elképzelni, mint a jó zsaru/rossz zsarut, valaki szolgál, valaki pedig teljességgel közömbös az egyén iránt. A szerencsén, netán a sorson számonkérhető, kihez kerülünk, vagy egyáltalán észrevesszük-e időben a jeleket. Szentesi Éva
9. Az a legfurcsább dolog mások ócsárlásában, hogy az elkövető mindig azt hiszi, hogy ettől az áldozat fog rosszabb színben feltûnni. Ám ha valaha is voltunk már tanúi ilyen szituációnak, akkor biztosan tudjuk, hogy ez nem így van. Mindig az elkövető tûnik rosszabbnak.
10. A legkönnyebb másokat okolni a szerencsétlenségünkért. A legkönnyebb megoldás, ha másokat hibáztatunk. Mindig is könnyebb volt a túlvilág felé fordulni, és arról győzködni magunkat, hogy létezik a gonosz ezen a világon, és a világunkon túl. Létezik a gonosz, egy csupasz, undok lény, aki valamennyi szerencsétlenségünkért felelős. A valóság az, hogy a gonosz nem létezik függetlenül önmagában. A gonosz ott lakozik mindenkiben, és csak rajtunk múlik, hogy mennyire engedünk a duruzsolásának.