Szörnyek mindenhol vannak. És néha azok a legveszélyesebbek, akikre a legkevésbé gyanakszunk. Agyarak és karmok nélkül is rettegést keltenek. Kivárják a sötétben, míg senki sem figyel. És akkor lesújtanak.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenhol vannak olyanok, akik nem veszik észre vagy nem számít nekik, mekkora fájdalmat okoznak. Igen, zsarnokok mindenhol vannak, de azok a legrosszabbak, akik úgy fúrják be magukat, hogy észre sem vesszük.
2. A félelem vadász. Akkor csap le ránk, amikor nincs fegyverünk ellene, és amikor a legkevésbé számítunk rá. Ruta Sepetys
3. Az emberek hajlamosak gyanakvással tekinteni minden új dologra. Gyakran félünk attól, amit nem ismerünk. Félünk a sötétben, mert nem láthatjuk, mi történik, miután az összes lámpát eloltották. Védtelennek érezzük magunkat az ismeretlennel szemben. Elkezdünk képzelődni, és minden ok nélkül számtalan szörnyûség fordul meg a fejünkben. Ez nem logikus. Néha semmi alapja sincs a félelmünknek, és mégis félünk. Hiába próbáljuk nyugtatgatni magunkat, úgy reagálunk, mintha valódi veszély fenyegetne minket. A rasszizmus is ilyen alaptalan és ésszerûtlen reakció. Tahar Ben Jelloun
4. Így szokott ez lenni az ismeretlen dolgokkal, megrémítik az embereket. Főként, ha ezek az ismeretlen dolgok halványan azokra a rémképekre emlékeztetnek, amelyek önnön kárhozott elméjük legsötétebb zugaiba fészkelték be magukat.
5. A félelmek alapját nagyrészt az adja, hogy az ember nem a külvilágra figyel. Úgy könnyû félni, ha a fejünkben kavargó képekre figyelünk, és csak pörgetjük magunkban a rossz érzéseket. Richard Bandler
6. Azt hiszem, kevesen tudják, mi az igazi félelem. Mert a legtöbb ember létező dolgoktól fél. De a legszörnyûbb félelem mindenek között, ha az ember olyasmitől fél, ami alaktalan. Karel Schulz
7. Szellemet lát a mezőn, ahol száraz japánfû hajladoz. Más szóval, nincs értelme szellemektől félni, hiszen csak fonnyadt indák azok. Így van ez azokkal a dolgokkal is, amelyek gúzsba kötnek bennünket és lehúzzák a szellemünket. Nézzük tárgyilagosan: legtöbbször árnyaktól rettegünk. Shunmyo Masuno
8. A félelem... furcsa érzés. Ha belegondol, az emberek mindig rajtuk kívül álló dolgoktól rettegnek, sosem önmaguktól. (...) Az ember olyan dolgoktól fél, amelyek fölött nincs irányítása. A jövőtől, a sötéttől, vagy attól, hogy valaki megöli. Ezért nem fél önmagától, mert mindig tudja, mit fog tenni a következő pillanatban. Dan Wells
9. Gyerekkorunkban félünk éjszaka, mert attól tartunk, szörnyek bújtak az ágyunk alá. Ahogy öregszünk, a szörnyek egész mások lesznek. Önbizalomhiány, magány, megbánás... és bár idősebbek vagyunk és bölcsebbek, rájövünk, hogy még mindig félünk a sötétben.
10. A félelemmel az a helyzet, hogy mindig benned van. Félelem az ismeretlentől, félni egyedül szembenézni vele, félni, hogy a hozzád legközelebb állok szörnyetegek. Félni, hogy amint az egyiküket legyőzöd, rögtön a helyébe ugrik egy másik. Félni, hogy újabb rém les rád a sötét folyosó végén. Egyedül, bánatosan, magányosan.