Mindenki egyedül hal meg. De ha jelentettél valamit másoknak, ha segítettél valakin vagy szerettél valakit, ha akár egyetlen ember emlékszik rád, talán igazából meg sem halsz.

Kapcsolódó idézetek

1. Senki sem hal meg egyedül. Mikor valaki meghal, egy részük, mely másban él, szintén odavész.
2. Igazából senki sem hal meg. Érdekel, miért? Ezentúl is ott élsz mindenkiben, aki valaha is ismert téged, akire hatottál, nem számít, mennyire. (...) Beszélnek majd rólad, sosem felejtenek el, mert sosem mész el... sosem fogsz meghalni; ugyanis szerettek és szerettél.
3. Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad. Szabó Magda
4. Amikor egyedül vagy, másra se tudsz gondolni, csak a halálra. De ha van valaki melletted, akkor csak a túlélésre tudsz gondolni.
5. Nem az számít, hogy ki halt meg. Ha az emberek szeretik egymást és az egyik egyszer eltûnik, a távolság fáj. És a távolság ugyanaz, akárki halt is meg.
6. Az élet és a halál csak nézőpont kérdése. Ha együtt éltek, de nem ismered a másikat, hiába él, mert valójában halott. Ha nincs is melletted, de mindig rágondolsz, örökké élni fog.
7. Az emberek nem halnak meg, ha van vizük, ennivalójuk és fekvőhelyük. Másképpen szólva, tulajdonképpen ezen a világon minden jó, akár létezik, akár nem. Genki Kawamura
8. Abban az esetben, ha valaki melletted van, még ha nem is beszélgettek, az ő létezése miatt mégis boldog vagy. Még ha mindent el is veszítettél, állj meg és nézz körbe! Biztos vagyok benne, hogy valaki ott van melletted. Ne légy szomorú! Ne veszítsd el a reményt! Kérlek, ne felejtsd el azt, hogy nem vagy egyedül!
9. Ha természetesnek érzed, hogy az emberek másokért meghalnak, akkor te is biztosan tudod, hogy időnként egyetlen emberélet feláldozásával sokan mások megmenekülhetnek.
10. A halálnak is megvan a maga értelme. Helyet és időt ad az új embereknek. Emlékeket ad, és távolságot. És bizonyos kor után elfáradunk valamennyien. Nem olyan nehéz a halál, mint képzeled. Szentmihályi Szabó Péter