Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Mindig a virradat előtti óra a legsötétebb.

♻️ Fenntarthatóság 👨‍🍳 Szakács
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Nem tudjuk, hol van a szívünk, csak akkor, ha fáj. Müller Péter
  2. Vacillálni, vagy nem vacillálni, ez itt a kérdés, vagy mégse?
  3. Láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?
  4. Egy rózsa éjjel-nappal a méhekkel álmodott, de a valóságban egy sem pihent meg a szirmain. A virág azonban tovább álmodozott. Hosszú éjszakáin elképzelte, hogy az eget ellepik a méhek, és sorra leszállnak, hogy megcsókolják őt. Így tudta kibírni másnapig, amikor a napsütésben újra kinyílt. Egyik este megszólalt a hold, aki ismerte a rózsa magányát: - Nem unod a várakozást? - Talán. De folytatnom kell a küzdelmet. - Miért? - Mert ha nem nyílok ki, elhervadok. Amikor úgy érezzük, hogy a magány minden szépséget elpusztít, a túlélés egyetlen módja az, ha nyitottak maradunk. Paulo Coelho
  5. Anyámnak nem gyújtottam gyertyát. A fényt nem lehet megvilágítani. Szabó Magda
  6. Csak az nem követ el hibát, aki nem csinál semmit. Theodore Roosevelt
  7. A feleségem a legrosszabb szakács. Nem hiszem, hogy a fasírtnak világítania kellene a sötétben. Woody Allen
  8. A hajsza legborzasztóbb része az, amikor az áldozat észvesztve próbál menekülni, de már nincs hová.
  9. A legnagyobb hiba, amit az életben elkövethetsz, az a folyamatos rettegés attól, hogy hibázni fogsz. Elbert Hubbard
  10. A bizonyosság sohasem fáj. Csak az, ami előtte meg utána van. Erich Maria Remarque
  11. Õszintének lenni veszélyes. Ha csak nem vagyok hülye is hozzá. George Bernard Shaw
  12. A békés tenger nem nevel ügyes hajósokat.
  13. Semmi értelme féltékenykedni, mikor az ember úgysem védekezhet. Csalás ellen nincs barikád. Graham Greene
  14. Éjjelente, amikor leoltjuk a lámpákat és lefekszem, még mindig meg kell bizonyosodnom arról, hogy a lábam a takaró alatt van-e. Már nem vagyok gyerek, de… nem tudok úgy elaludni, hogy a lábam kilóg a takaró alól. Mert ha egyszer egy hideg kéz kinyúlna az ágy alól és megragadná a bokámat, felsikoltanék. Igen, olyat sikítanék, hogy még a holtak is felébrednének. Ilyesmi természetesen nem történik, ezt mindannyian tudjuk. (…) Az ágyam alatt rejtőző lény, aki arra vár, hogy elkapja a bokámat, az sem valóságos. Jól tudom ezt, és azt is, hogy ha elég óvatos vagyok, és a takaró alatt tartom a lábam, sosem lesz képes megfogni a bokámat. Stephen King
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat