Mit számít, hogy többé nem tündököl, az a fény eltûnt a szemem elől, az óra vissza sose jő, mikor nyílt a virág, pompázott a mező; nem szomorkodunk: az ad erőt, ami megmarad.

Kapcsolódó idézetek

1. Ne gondold, hogy az életünk többet jelent annál, hogy felkel a nap és lenyugszik. Ne gondold, hogy ez örökre így marad; nem tudhatjuk. Mikor felébredek, nem várom, hogy a nap felkeljen, de ha mégis felkel, az ajándék.
2. Az eső lehull, nem tép a szél, valami elmúlt, valami újra él. Fáj még, de ha a vihar csendesül, az árnyék talán elkerül. Tóth Gabriella
3. Van abban valami megnyugtató, ha az ember rájön, hogy többé nincs vesztenivalója. A dolgok teljesen más perspektívába kerülnek. Frederik Pohl
4. Mikor nincs miben reménykedni és nincs mire várni, az ember nem a jövő, hanem a múlt felé néz: a büszkeség, és nem bármiféle vágy ad erőt ahhoz, hogy talpon maradjon.
5. Nem számított a múlt, vagy hogy mit hoz a jövő. Csak a jelen. Az évek során ezt a leckét is megtanulta: az élet ajándék, és nincs idő a részleteken vitatkozni.
6. Ha szeretetemre nem várok viszonzást, ha semmit sem remélek, nem frusztrálhat a viszonzás elmaradása. Elnyugszik az én, véget ér az én erősítésére szolgáló valamennyi törekvés. E pillanatban tisztán látok és szabad vagyok, az élet energiája akadálytalanul áramolhat, anélkül hogy üzletet próbálni csinálni ebből az áramlásból. E pillanatban a legtökéletesebb elégedettség és bölcsesség uralkodik.
7. Boldogság nem örömeinktől függ, sőt néha közelebb áll a fájdalomhoz; miként a föld soha több virágot nem hajt, mint miután sokáig téli álmában kopáran állt; miként a nap legszebb pillanata az, mely éppen az éjre következik: így szívünk akkor telik el legszebb érzeményekkel, akkor sugározik legtisztább fényben, miután soká kopáran, soká sötéten állt; mintha az örömnek is könnyek kellenének, mint a napnak eső, hogy a téren fölépíthesse szivárványát sugaraival. Eötvös József
8. Nem hiszem, hogy őrültség őrizni a megszenvedett perceket, hiszen a velük való küzdelem tesz azzá, aki egyszer leszek. Alakítanak, miközben magjukat elszórva várják, hogy megfakadjanak, s kikelve gyönyörû növényként virítsanak. Mert egy napon tudom, én is újra virágozni fogok, és nem lesz az a sötétség, amely elnyomhatja a fényemet.
9. Vannak pillanatok, amikor megáll az idő. Nem forog a Föld. És nincsenek kérdések, amik tûzként emésztik fel a lelkünket. Egy pillanatra az egész életünk értelmet nyer, és csak úszunk a semmiben. Eltûnnek a rossz emlékek. Minden szorongató érzés tovaszáll, és felváltja a boldogság.
10. Az élet törékeny, amint az öröm is. Minden pillanat elmúlik, soha vissza nem hozható. A fogyó idő teszi értékessé perceinket.