Most a fenyőfák ágai védnek, most, aki éhes, kapjon ebédet, most, aki álmos, álmodni tudjon, most, aki gyertya, el ne aludjon!

Kapcsolódó idézetek

1. Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, te melegíts át, ha néha fázom! Tankcsapda
2. Nem a kerítésre szegelt varjak, nem a babonák ûzik el a rossz álmokat, hanem ez. Hogy az ember nincs egyedül az éjszakában, ami ráborul.
3. Az álmok annak valók, akik alszanak, Az élet a fontos, hát megragadd! Jeffrey Eugenides
4. Nyugton aludj, de vigyázzanak rád, és akik rád vigyáznak, azoknak te vigyázd az álmát. Kukorelly Endre
5. Ó, de te lobbanj föl az ősz, a halál fölé, s emelj föl engem is Édes, légy szerelemre okos ma, csókra okos, álomra is éhes. Radnóti Miklós
6. Álmodjál örömet, s ha fölébredtél, ne csalódjál, És ha: csalódásod szebb öröm anyja legyen. Vörösmarty Mihály
7. Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tûzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tûző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat. Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet: - Ne bánts!
8. Nekem jó a sötét éj is... Az is jó a búnak, kínnak... Aki szenved, minek annak Szép ragyogó fényes csillag. Tóth Kálmán
9. Aludj, szavam fel nem zavar, Hisz álmod oly tökéletes! Ébredj? Fény várjon, zivatar? Sírj és nevess? (...) Aludj! Még bûvkört jár vele Egy álom: Szellemed nyugodt; De szertefoszlik Édene Ébred s zokog. Edgar Allan Poe
10. Ugy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta. Vörösmarty Mihály