Ugrás a tartalomra
Ne csapásnak értékeld Isten irgalmas ajándékát, hanem adománynak, a végsőnél, ami már nem "elő", de végleges halál, amikor végre megpihenhetsz, csak azt érzed majd, eljött az áldott pihenés. Terved nincs már, tehát csalódásod sem lehet, sebezhetetlen leszel a végre elnyert semmiben. Légy bátor, minden előhalál csak erősít, mikor földre rogysz.
Kapcsolódó idézetek
-
Csak menj tovább és ne emészd magad!
Az út jó, s egy a dolgod: hogy haladj
(...)
És főként föl ne add szíved reményét.
Mit számít egy kis szenvedés s sötétség?
Utad jó, s végén a halál fogad.
Igen, főként a reményt föl ne add,
hogy holtod öröm-ágyat vet neked.
Paul Verlaine
-
Maradj laza, és örülj annak, amit a sors eléd tár. De sose feledd, hogy ezek a dolgok illékonyak, törékenyek és ideiglenesek. A legjobb az, ha mindenre úgy tekintünk, mintha csak kölcsönbe kaptuk volna, és amit bármikor visszavehetnek tőlünk. Legkésőbb halálunkkor.
Rolf Dobelli
-
Nem baj, ha a világtól elfogadod, amit adni akar neked. Csak az a végzetes hiba, ha önmagadat maradéktalanul a világnak adod érte. Semmihez ne ragaszkodj, ami mulandó!
Szepes Mária
-
Hozzon bármit is a holnap, ne feledd, túl leszel rajta. Ha szépet kapsz, zárd mélyen a szívedbe, és vidd magaddal az úton, töltsön el erővel és hittel, ha majd kevésbé napos az élet. Ha rossz lapot kapsz, ami fáj, jusson eszedbe, elmúlik majd. Nem ez lesz az utolsó pofon, és talán nem is a legnagyobb, de élsz, túlélsz, és mész tovább. Mert minden bukás után erősebb és bölcsebb leszel. Épp ezért, hozzon az élet szépet, vagy kevésbé csodásat, emelt fővel fogadd, mert elmúlik; az állandó, az ember, te magad maradsz.
-
Semmi az, kicsim, minden előhalál hasznodra van, az utolsó már olyan könnyû lesz, hogy észre sem veszed. Csak a legelső olyan, hogy azt hiszed, belepusztulsz.
Szabó Magda
-
Ha nagy csapás, lelki fájdalom ér, mindenekelőtt gondolj arra, hogy ez természetes, mert ember vagy. Mit is képzeltél? Ember vagy, tehát kedveseid meghalnak, barátaid elhagynak, s minden, amit gyûjtöttél és szerettél, elrepül, mint a por a szélviharban. Ez nem csodálatos, hanem a természet rendje szerint való, ez az egyszerû és természetes. Inkább az a csodálnivaló, hogy nem érnek mindennap nagy csapások. Ember vagy, tehát szenvedned kell; s szenvedésed nem tart örökké, mert ember vagy.
Márai Sándor
-
Adj egy esélyt magadnak. Legalább egyet egy új életre, egy boldogabbra, olyanra, amiben a helyedet érzed. Mert addig, amíg nem ott vagy, ahol lenned kell, folyton boldogtalan leszel, és ha nem hallgatsz arra a késztetésre, ami azt ordítja, hogy tegyél már végre valamit, szépen meghalsz. Meghal a lelked, belehal a hitetlenségedbe, abba, hogy képtelen voltál elhinni magadról, hogy igenis többre vagy képes annál, mint amiben épp vagy. Ha nem tesz boldoggá az életed, tervezz újra, találd meg azt a valamit, amiért bármikor boldogan felkelsz. Töröld el a korlátokat, nincs rájuk szükség. Vagy hagyd meg őket, és élj örökre rabként.
Tony Robbins
-
Élvezd az életet! Ez alap! Amikor csak lehet, találj valakit, akit megmenthetsz, és mentsd is meg! (...) Ne lógasd az orrod amiatt, ami már megtörtént, és amiatt se, ami megtörténhet! Csak élj a "most"-ban! Légy itt most!
-
Hogy hogyan éled az életed, csak rád tartozik, de emlékezz arra, hogy a szívünket és a testünket egyszeri ajándékként kaptuk. És mielőtt észrevennéd, a szíved kimerül. És ami a testet illeti, eljön az a pont, amikor már senki sem pillant rá és még kevesebben akarnak közel kerülni hozzá. Most éppen sok a bánat, a fájdalom, de ne fojtsd el! Mert együtt jár velük az öröm, amit átéltél.
-
Üresen tegyék le a koporsódat! Ne hagyj semmit a Halálnak, éld és használd fel minden erődet, érzelmedet, esélyedet, vágyadat, álmaidat. Ne takarékoskodj magaddal.
Moldova György