Nekem sem volt könnyû a gimnáziumban, de, ööö, belevetettem magam azokba a dolgokba, amiket szerettem, és így sikerült túlélnem. A könyvek voltak a mentsváraim. Ha az engem körülvevő világot nem tudtam elfogadni, csak olvastam.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden szabadidőmet olvasással töltöttem. A könyvek megnyugtattak. Nem tudom, mások miért szeretnek olvasni. Én azért olvastam, hogy megvigasztaljam magam, igazoljam viselkedésemet, életemet összehasonlítsam a hősök sorsával, beléjük kapaszkodjam, hogy megismerjem és megértsem magamat és másokat. Berkesi András
2. Az olvasás is olyan dolog, amit valaha élveztem, amikor még semmi gondom nem volt a világon. Az utóbbi pár évben viszont nem töltöttem túl sok időt vele. Sosem lett volna szabad lemondanom róla, mert ez nagyon kellemes menekülés a valóságos világból... amire kétségbeejtően nagy szükségem van.
3. Az irodalom mindenképpen segít, akár magam mûvelem (ha lehetek ilyen öntelt), akár csak élvezem. És ma egész nap írtam és olvastam. De még a könyvesboltban is olyan jó volt, azok a szagok... van egy hosszú listám, milyen könyveket szeretnék a közeljövőben megvenni. A könyvek a barátaim. Bennük bízhatom, eddig még kivétel nélkül mindig segítettek, megvigasztaltak, elringattak.
4. Ahol anyu csak porfogó, dohos öreg könyveket látott, én ott megnyugvást és lehetőséget találtam. A történetekben megbúvó távoli helyszínek ott voltak mellettem elérhető közelségben: jobb világok, ahol a törekvéseket siker koronázza. Ragaszkodtam hozzájuk, ahogy egy ereklyéhez vagy az imádsághoz a zarándok.
5. Azért írok a gyerekeknek, mert gyerekkoromban a könyvek mentették meg az életem. Megmutatták, hogy ha akarom, erős lehetek, akár új bőrt is növeszthetek, ha az enyém túl vékony, vagy nem megfelelő színû. A könyvek révén az lettem, ami a valóságban soha: bátor, merész és természetfeletti módon gyors. Ezt akartam visszaadni. Azoknak a gyerekeknek, akik számkivetettnek érzik magukat, akiknek a tehetségét még nem fedezték fel, akiknek a képességei még nem nyilvánultak meg - meg akartam mutatni nekik, hogy egyszer eljön az ő napjuk.
6. Az olvasás - ha élvezetet okoz - segít élni. Átélni és túlélni is. Vekerdy Tamás
7. Létezem, mert vannak barátaim. Azért maradtam felszínen, mert ők az utamba kerültek. Megtanítottak arra, hogy magamból a legjobbat adjam, még akkor is, ha az életem néhány pillanatában nem bizonyultam jó tanulónak. De azt hiszem, hogy sikerült elsajátítanom valamit abból, amit úgy hívnak, hogy nagylelkûség. Paulo Coelho
8. Ha imádkoznom kellene oly hajlamért, mely megállhatná helyét az élet minden helyzetében és boldogság és derû forrása lehetne számomra az életen át, pajzs annak bajai ellen, bármennyi balsiker érne is és bárhogy nézne is le a világ, az olvasás iránti hajlamot választanám. John Herschel
9. Néha az az érzésem, az egész gimnázium egy piszok hosszú szívatás. Ha elég kemény vagy, hogy túléld, rendben, felnőtt lehetsz.
10. Dolgoztam. Dolgoztam látástól vakulásig, folyton. Ebbe húzódtam vissza, ez volt az én mentsváram, az alibim. Alibi, hogy ne kelljen élni. Mert azt nem nagyon szerettem, élni nem volt túl jó. Volt egy olyan érzésem, hogy én ahhoz nem értek. Ezért feladatokat adtam magamnak, kásahegyeket emeltem, hogy át kelljen rágni magam rajtuk. Jó magasakat. Meredek lejtőket, hogy mászni kelljen. Aztán gyerünk, nekigyürkőztem. Legyőztem az akadályokat és gyorsan kerestem újakat. Különben még csak különösebben törtető se voltam, nem volt hozzá elég fantáziám. Anna Gavalda