Nem szoktak azzal büntetni valakit gyilkosságért, hogy felszólítják, járjon iskolába. Ámbár - tettem hozzá, visszaemlékezve rég múlt iskolai napjaimra - az ember néha még a halált is szívesebben választaná, mint egy csütörtök délutáni dupla fizikaórát.

Kapcsolódó idézetek

1. - A halál nem lehet olyan, mint az élet. Akkor nem lenne halál. - (...) Csak azért hívjuk halálnak, mert nem tudjuk, mi van a másik oldalon. De van valami, és mi itt arra készülünk fel. Ezért olyan az élet, mint egy iskola. - Rendben. De hogy készülünk fel? - Azzal, hogy élünk. Veres Attila
2. Nem vagyok híve annak, hogy iskolába csak azért járjunk, hogy jól érezzük magunkat. Én szerettem azt a tanárt, akitől annak idején körmöst kaptam, mert jól tanított, ráadásul nem voltak jók a reflexei, és gyakran el tudtam rántani a kezemet. Nem mondom, hogy ez a jó módszer, de az jó lenne, ha a tanároknak ma is lenne tekintélye, a diákok pedig tanulnának. Szemerédi Endre
3. Manapság az iskolában, ahol a memóriával törődni kellene, úgy gondolják, hogy a memoriter valami szörnyû dolog. Pedig ez olyan, mint az edzés az izmoknak; a memória ugyanúgy tréningre szorul. Ha visszagondolok, hogy mire is emlékszem az iskolából, főleg a memoriterek jutnak eszembe. Veszélyes és hibás dolog volt ezt kínzássá minősíteni. Nemcsak azt kell memorizálni, ami fontos és érdekes, hanem szinte mindent. Csányi Vilmos
4. A ma embere vagy tudattalanul, vagy kényszerből hoz áldozatokat, ha a sors - vagy nevezzük bárhogyan ezt az instanciát - bekopog hozzá. Ha úgy teszünk, mintha nem hallanánk a kopogtatását, még erősebben kopog, és ha még ennek ellenére is közönyösek maradunk, ránk töri az ajtót. Az élet olyan, mint egy iskola: arra is lehetőségünk van, hogy önként tanuljunk és arra is, hogy rákényszerítsenek bennünket. Bár az előbbi jóval könnyebb és több sikerrel is kecsegtet, a többség sajnos az utóbbit választja. Aki a törvények segítségével megtanul megfelelni a sorsnak és kihívásainak is, és az őselvek ismeretében megfejti az előtte álló feladatokat, azt a sors nem fogja sorscsapásokkal tanulásra kényszeríteni. Bár az utóbbi esetet sokan büntetésként értelmezik, egyszerûen csak az áll mögötte, hogy ellenálltunk az előttünk álló feladatoknak.
5. Csak nem mondta neked valaki azt, hogy tanulni kellemes? Tudni jó, gyerekem, tanulni egyáltalán nem az. (...) Csak éppen nem éri meg, ha az ember nem tanul. Nem érted? Nem éri meg, amibe kerül. Nincs arányban, mennyivel rosszabb nem tudni valamit, mint nem tanulni s kitenni magunkat annak, hogy nem értjük ezt a gyönyörû világot. Szabó Magda
6. Sokan kényelemből nem mernek hallgatni a megérzéseikre, mivel a másik megoldás olyan jónak látszik, holott biztosan meg fogják fizetni érte a tanulópénzt. Ott van a felkínált lehetőség, de nem élnek vele. Csernus Imre
7. Könnyen mondja, állítja az ember, hogy inkább a halált választja, mint a kegyetlen életet, ám ha közel kerül a választáshoz, ráeszmél: a kegyetlen élet is jobb a halálnál, mert abban talán még akad egy halvány reménysugár, ami sorsa megváltoztatásával ámítja a lelkét.
8. Legtöbbünk elé olyatén célokat tûznek ki, mint az iskolák elvégzése és a rendes munkahely megszerzése, utóbbi helyett a lányokkal a kézfogóra és a gyerekszülésre koncentrálnak. Ennyi. Aztán ott áll egy seregnyi ember, diploma a falon, íróasztal egy vállalatnál, két szép srác otthon, és sejtelmük sincs, amúgy mihez kezdjenek magukkal, ezért aztán várni kezdik a halált. Vagy éppenséggel rettegnek tőle. Mert más már nem lehet hátra. Vavyan Fable
9. Az iskola nagyszerû hely a tanulásra, ahol megmondják nekünk, mit tanuljunk, mit gondoljunk, és mire emlékezzünk. Viszont csak kevés vagy egyetlen óra sem szól arról, hogyan tanuljunk, hogyan gondolkozzunk és hogyan emlékezzünk. Jim Kwik
10. Ma az iskolában nem azt mutatjuk be a diákoknak, hogy miről is szól valójában a matematika, és hogy mire jó, hanem mûveleteket és számításokat magoltatunk velük, gyakran mindenféle mélyebb megértés nélkül. Az ő fejükben a matek egy rideg, élettől távoli, unalmas és érdektelen tantárgy lesz. Mint egy mûvészeti óra a nagy mûvészek nélkül: megmarad funkcionális mázolásnak. Amikor tehát a diák azt mondja: "utálom a matekot", az annyit tesz, mintha azt mondaná: "utálok kerítést mázolni". Edward Frenkel