Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Nem tudtam elaludni aznap éjjel. A fürdőszobai tükörben fürkésztem, vajon megváltozott-e az arcom reggel óta. Kiült már szemem, szám köré a kétség?

Jodi Lynn Picoult
🔮 Jövőkép 🐶 Kutya
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Ma reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.
  2. Az elmúlt 33 év során minden reggel belenéztem a tükörbe, és megkérdeztem magamtól: "Ha a mai lenne az életem utolsó napja, azzal szeretném vajon tölteni, amit ma csinálni fogok?" És valahányszor a válasz túl sok napon át volt "nem" egyhuzamban, tudtam, hogy valamin változtatnom kell. Steve Jobs
  3. Valahol elhagytad az arcomat, s most én se tudom, milyen vagyok. Nagy István Attila
  4. Néztél már úgy a tükörbe, hogy azon gondolkodtál, tényleg a saját szemed néz-e vissza rád? Ültél már úgy üres szobában, hogy hirtelen rájöttél, nem vagy egyedül? Nem kellemes. Neil Gaiman
  5. Kétségbe vonom a kétségeimet.
  6. Valahogy már máshogy látom a dolgokat, ember vagyok, nem holmi áldozat. Valaki a tükörben néha átszalad, egy másik arc, egy másik én, de nem az enyém.
  7. Ha egyáltalán változott valamit, csak még sugárzóbb lett, még érzékibb, még nőiesebb. Nem tudtam hová lenni. Gondolom belül csalódásra készültem, azt hittem, hogy az idő meg a szerelmem olyanná formált egy emléket, amihez nincs az a nő, aki felér. Christopher Moore
  8. Mért tolakodtam oda tekintetem és a tükör közé?! Fodor Ákos
  9. Időnként én is kétségbeesem a ráncaim, a táskás szemem, a megereszkedett fenekem miatt. És gyakran meghökkenek azon az öreg nőn, aki visszanéz rám a tükörből, aki pont úgy néz ki, mint az anyám. Tóth Gábor Ákos
  10. A tükörből vörösen égő szempár nézett vissza rám, sárgával pettyezett, feketébe foglalt szürke írisz csillogott a rózsás-fehér arcban, mely haloványabb volt, mint valaha. A hajam vastag fonatokban hullott a vállamra, fakó volt, mint a kőrisfa kérge, a vége pedig fénytelen aranyszínben játszott, mint a tölgyfák levele télvíz idején. Az arc, melyet keretezett, szokatlanul szomorúnak és beesettnek tûnt. Talán a gyertya pislákoló fénye tette, de mintha valaki másnak az arcát látnám, egy idegenét. Egy asszonyét, nem pedig egy gyerekét. Celia Rees
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat