Nemcsak a politikában, de a tudományok országában is vannak tévtanok, előítéletek, melyek útját állják a valódi fejlődésnek; de itt, mint ott, vannak elszánt akaratú bajnokok is, kik elegendő erőt éreznek magukban, megküzdeni a tévtanok makacsságával, és szembenézni az előítéletek sötét felhőiből czikázó villámokkal. Ezek a politikában szabadelvûeknek, a tudományban materialistáknak nevezik magukat.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány minden nagy diadala köztulajdonná válik. A hivatásos tudósok hosszú korszakokon át kénytelenek kutatással és hipotézisekkel küszködni, kénytelenek tévedés és hamisság közepette harcolni; de amikor végül majd győz az igazság - gyakran ellenükre, néhány megvetett forradalmárnak köszönhetően -, tisztán és egyszerûen ragyog teljes fényében. Mindenki erőfeszítés nélkül megérti, olyan, mintha mindig ismerték volna. Elisée Reclus
2. Ha vitánk tárgya valami jogi dologra vagy emberekkel foglalkozó más tudományra vonatkoznék, melyben nincs sem igazság, sem tévedés, akkor biztosan lehetne rá számítani és remélni, hogy az, aki az élesebb elme, leleményesebb vitatkozó és a nagyobb olvasottság adományával tûnik ki, szellemének fölényét érvényesítheti és dicsőséget arathat. De a természettudományok terén, melyeknek következtetései igazak és szükségképpiek, ahol az emberi önkénynek nincs helye, óvakodni kell, hogy tévútra ne kerüljünk, mert ezer olyan embert, mint Demoszthenész vagy Arisztotelész, kiüthet a nyeregből egy egészen középszerû szellem, ha olyan szerencséje van, hogy rátalál az igazságra. Galileo Galilei
3. Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyûlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejûleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bûvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv. Boldogkői Zsolt
4. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan
5. Az emberek összekeverik a tudományt és a tudósokat. A tudomány nagyszerû, de az egyéni tudósok veszélyesek. Õk is csak emberek. Ugyanolyan előítéletek jellemzik őket, mint bárki mást. Sőt, talán még inkább, hiszen a tudósok többségét kemény fából faragták, máskülönben nem lenne meg bennük az a türelem és kitartás, hogy megküzdjenek az olyan embert próbáló feladatokkal, mint a napi tizennyolc órás küzdelem a doktori értekezésük tökéletesítéséért. Nassim Nicholas Taleb
6. Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerûhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a mûveletlenséghez. Mert a mûveltség annyi, mint igazságnak - minden dolog igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A mûveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Márai Sándor
7. A tudomány jövőt fürkésző törekvései, és az ennek nyomán születő következtetések a már megismert és kipróbált törvényszerûségek további általánosításán alapszanak. Az így születő tudományos előrelátások egy része, mondhatjuk, hogy döntő többsége, a későbbi korok során módosul, megváltozik. Az alapirányok azonban általában megmaradnak, és a változások csak a kivitel módozatait érintik, mégpedig az új objektív törvények és összefüggések felismerése következtében. Ezekkel a változásokkal, nehézségekkel a tudomány mûvelői tisztában is vannak, és nem szégyenük ezt bevallani. Nem vindikálják maguknak a csalhatatlanságot, mint a tévelygések kufár apostolai.
8. A tudás varázslatos dolog. Ha megvan a tudásunk, akkor célirányosan tudunk cselekedni. Tudás révén önállóvá válhatunk, és ellenőrizhetjük a folyamatokat. A tudás csodaszer a kétes ideológiákkal szemben. A tudás bizakodóvá tesz. Aki érti a dolgokat, arra nem lehet csak úgy ráijeszteni. A populizmusnak, bármilyen nyájas alakban fröcsögjön is, nem érdeke a differenciált gondolkodás. A populizmus csak a leegyszerûsített gondolkodásban képes túlélni, így aztán mindent megtesz, hogy táplálja a félelmeket és az előítéleteket, hogy összeesküvés-elméleteket terjesszen, hogy tudatlanságban tartsa az embereket, és gyûlöletet szítson a bûnbakokkal szemben. A populisták a múltat ígérik, és közben eljátsszák a jövőt. Államérdekké nyilvánítják az ostobaságot. Hogy mindez hová vezet, azt megtanulhatjuk a saját történelmünkből. Frank Schätzing
9. A tudomány hatalom; oly hatalom, mely egy részről kutatásai s találmányai által a lelketlen természet felett vív ki mind több s több győzelmet s azt mintegy adózójává teszi, más részről fényt árasztó szövetnékénél fogva, a szellemi s erkölcsi világban szintúgy szétoszlatván lassanként a tudatlanság s előítéletek ködeit, midőn az értelmet fejti, a szívet nemesíti. Sina Simon
10. Szó szerinti hitetlenség nem létezik: mindenki hisz valamiben, hit nélkül egyszerûen nem lehet élni. Így a materialistáknak is vannak hiteik, csak ezek nem az Univerzumon kívül feltételezett másvilágra irányulnak, hanem földi életünknek olyan végső kérdéseire, amelyeket a tudomány jelenleg még nem vagy maradéktalanul nem - esetleg sohasem - tud megválaszolni.