Nincsenek (...) időben változatlan, örök érvényû kritériumok, amelyek egyszer s mindenkorra, szükséges és elégséges feltételek formájában megkülönböztetik a tudományos tudást a tudás egyéb formáitól.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudás (...) semmilyen filozófiával nem helyettesíthető. Kiss Benedek
2. Semmi sem állandó a haszonelvûségen túl: sem a kétségbevonhatatlan tudás, sem a felülmúlhatatlan szépség, s a hit agyrémei biztosan nem, sem semmi más.
3. A tudományos gondolkodásmód (...) nem feltétlenül egyenes vonalúan logikus, de sohasem teszi lehetővé a tények mellőzését, a személyes meggyőződés tekintéllyel való helyettesítését. Teller Ede
4. A filozófiában (...) sohasem voltak és nem is lehetnek általánosan elfogadott elméletek, vélemények.
5. Hiszem azt is, hogy sem a fizikai tudomány, sem a pszichológia nem fogja tudni soha `megmagyarázni` az emberi tudatot. (...) Számomra a tudat tehát kívül áll a tudományon.
6. A filozófiának egyáltalán nincsenek általános érvényû eredményei, olyasmi, amit az ember tudhat, s ezáltal birtokolhat. Miközben a tudományok a maguk területén szükségképpen biztos és általánosan elismert ismeretekre tettek szert, a filozófia erre évezredek fáradozásai árán sem volt képes. Mi tagadás: a filozófiában nincs meg a véglegesen megismert dolgok egyértelmûsége. Karl Theodor Jaspers
7. A tudományból (...) nem származhatik kár. Ivo Andric
8. A természettudomány fejlődése mintha exponenciális lenne. (...) Ezer évet és egyetlen napot nem lehet mindig megkülönböztetni. Teller Ede
9. A tudásnak elvi határai nincsenek, és annak nem is szabad korlátokat szabni. Teller Ede
10. [A tudás] soha nem koncentrált vagy integrált formában létezik, hanem csakis szétszórtan, tökéletlen töredékekben, gyakran egymásnak ellentmondó ismeretekben, amelyek mind-mind önálló individuumok birtokában vannak. Friedrich August von Hayek