Óvakodjunk a másikhoz való szenvedélyes, kizárólagos ragaszkodástól - nem a tiszta szerelem bizonyítéka az, bár sokan úgy hiszik. Az ilyen önmagába forduló, kizárólagos szerelem - mely önmagából táplálkozik, és képtelen adni vagy a másikra figyelni - végül mindig önmaga végzete lesz.

Kapcsolódó idézetek

1. Azt mondják, hogy a szerelem elvakít? Tényleg? Valójában semmi sem olyan tisztán látó, mint a szerelem. Ami vak, az nem a szerelem, hanem a ragaszkodás. A ragaszkodás az a kötődő állapot, amely abból a téves feltevésből származik, hogy valaki vagy valami elengedhetetlenül szükséges a boldogságodhoz. Anthony de Mello
2. A szerelem mindenkinek jó, de túl keveseknek adatik meg a kitartás. A szerelemnek végzetesnek kell lennie. Többé nem szabadulhatsz belőle. Ha igen, akkor az nem szerelem.
3. A szeretet nemcsak lemond önmagáról, azaz számos önös kívánsága kielégítéséről, nem elégszik meg a másik személynek való nemes odaadással sem; hanem azt is szeretné, ha elfogadnák és viszonoznák. Különben nem talál el oda, ahová igyekszik: a másik szívébe. Joseph Kentenich
4. Ha a férfi vágyakozik egy nő után, de szerelmének tárgya észre sem veszi őt, vagy éppen a férfi nem véteti észre magát, az nem igazi szerelem. Az csupán vágyakozás valami ismeretlen szépség után. A másikban egészen addig azt szeretjük, akit látni óhajtanánk magunk mellett, míg meg nem ismerjük, hogy önmagáért szerethessük. Nem mellette, hanem vele kell élnünk! Sheenard Anthony
5. Sokan vannak, akik mereven ragaszkodnak ehhez vagy ahhoz, túl konkrétan képzelik el, hogy mi a szeretet, és akkor persze, hogy magányosságot élnek át, ha esetleg nem azt kapják, amit elvárnak másoktól.
6. Ha egy szerelmi kapcsolat nem visz közelebb önmagamhoz, ha ebben a kapcsolatban nem segítem közelebb a társamat önmagához, akkor ez a szerelem - tûnjék bármily biztosnak és szenvedélyesnek - nem lehet igazi. Leo Buscaglia
7. A szerelem nem a boldogságról szól. Egyedül is lehetsz boldog. A szerelem azt jelenti, hogy számodra ő, csakis az ő egészsége és boldogsága a legfontosabb. Ha ez nem így van, akkor nem szereted igazán.
8. A ragaszkodás ugyan szeretet, de a szeretet egy sajátos formája. Olyan szeretet ez, amely már nem keres, nem tapogatózik, hanem döntött. (...) Az érett szeretet, amely feltétel nélküli hûséggel egy életre szól.
9. Az önhittség nem illik össze a szerelemmel. Az önhittség önzővé teszi az embert, megkeményíti szívét, megzavarja látását. Az igazi szerelemhez az illik, hogy szerény, alázatos és bátortalan legyen. A legcsekélyebb érintés is fájdalmas számára, minden tekintettől megremeg, bármelyik pillantás a féltékenység vívódásai közé dobja. És csakis a féltékenység óvja meg az embert az oktalan vakságtól, a csalóka önhittségtől. A féltékenység mindig újabb és újabb kérdésekkel ostromol, mindig újabb és újabb válaszokat vár... Féltékenység a szerelem. Liviu Rebreanu
10. Szeretni csak úgy lehet, ha teljesen feladod magad, ha elveszíted mindened, amit valaha is a sajátodnak hittél, amit magadról gondoltál, vagy gondoltak rólad mások. Ha feladsz mindent, amit elértél. Ha kész vagy mindent odadobni, de mégis ragaszkodni mindenhez, mindenáron, míg végre valóban önmagaddá válsz és először meglátod az igazi arcodat a másik szemében. Zakály Viktória