Ugrás a tartalomra
Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Kapcsolódó idézetek
-
Pál, Kata, Péter, jó reggelt!
Már odakünn a nap felkelt.
Szól a kakasunk, az a nagy tarajú,
gyere ki a rétre, kukurikú!
-
Az erdőt nem lájkolom, az egész sráckorom,
Ó, hadd töltsem gép előtt! - kérem én.
Nekünk a mező csak unalmas, lapos,
Lábunk inkább az aszfalton tapos,
Mit számít pár fenyő, az őz és nyúl is várhat,
Az infravörös egér, az aztán az állat!
-
A növények élnek, növekednek, szaporodnak körülöttünk; folyton-folyvást kinőnek a földből, vagy belenőnek oda. És mi ezt simán tudomásul vesszük, ügyet sem vetünk rájuk. Nyissátok ki a szemeteket, emberek! Mert ez fantasztikus!
-
Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet,
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Petőfi Sándor
-
Ülni egy kertben jó. Ha valaki ül mellettünk és fogjuk a kezét - az már sok a jóból. Csak azt nem tudom, hogy kinek.
Ancsel Éva
-
Hol boldog béke van, bátran épít akárki,
az áttetsző patak kerteken át folyik
a földre, rábizott vetés híven csiráz ki,
urának hozza majd nemes gyümölcseit.
Johann Rist
-
Nagy öröm a kerti munka, de ennél már csak az a nagyobb öröm, ha értelmesen használjuk fel a munkaerőnket.
-
Az akác tudja, mikor nyílhat kétszer. A béka, az egér, a hörcsög sejti, hogy milyen idők következnek. Csak a fejét fölfelé hordozó ember nem látja előre a holnapot.
-
Testünk a kert, akaratunk a kertész.
William Shakespeare
-
A mezőt senki sem kéri, hogy füvet, galagonyát, csipkebogyót, pipacsot és búzát teremjen, mégis bőkezûen megterít mindenkinek. A mező meghálálja a napfényt meg az esőcseppeket, és gondoskodik az élőlényekről. Akkor vagy jó, ha te is olyanná válsz, mint a mező: vigyázol mindenre, ami él - legyen az bogár, madár, állat, növény vagy ember.
Boldizsár Ildikó