Régen nem hittem volna, hogy elmúlhat ez a szerelem, De mégis megtörtént, sajnos, most az érzéseim keresem, Miket érted éreztem egykor, neked adtam az életem, És hittem, ha majd nem leszel, többé én sem létezem.

Kapcsolódó idézetek

1. Olyan távolinak tûntél, pedig itt voltál a közelemben! Hiába éreztetted velem, hogy élek, attól tartok, valami meghalt. Én tényleg próbáltam rájönni, bárcsak megértettem volna, Mi történt a szerelmünkkel? Régen olyan jól mûködött. Abba
2. Ha nem vagy mellettem, ha nem birtokolhatlak és érezhetlek a közelemben - úgy érzem, elveszítettelek. És mégis, látod, az történt velem, réges-régen, hogy életem legnagyobb szerelme elhagyott. Iszonyúan fájt. Majdnem utánahaltam. Fájt a hiánya, szüntelenül fájt, mint egy gyógyulatlan seb, de azt mondtam magamnak: Ha Õ AZ, akkor visszajön. Ha nem, akkor felejtsd el, nem kár érte! Müller Péter
3. Ha valaki már régen adta jelét, hogy szeret, akkor én úgy érzem, hogy már nem. Főleg, ha közben másnak is adott szeretetet. Ezért nekem folyamatosan kell az, hogy mások éreztessék a szeretetüket velem, különben elvész, és ezzel együtt én is.
4. Nehéz elveszíteni valakit. Nagyon sokáig kerestem a választ, a magyarázatot, hogy miért történt. De erre sajnos nincs válasz. Ilyen az élet.
5. Lehet, van olyan nap, mikor még tagadom, de tudom, hogy mindenedet akarom, ahogy szeretsz, ahogy nevetsz, vagy épp csak hozzám bújsz. És van olyan nap, elfog a félelem, ha nem dobom végre régi életem, félek, nem vársz rám, s így elfordulsz. Ez biztos szerelem, az lesz az ilyen, rég nem keresem, de jó, de ismerem. Dobrády Ákos
6. Szerelemmel múlik az idő, idővel a szerelem. Úgy látszik, tényleg igaz, nekem is ez lett a végzetem. Én nem akartam, hogy ez legyen, kérlek, ne haragudj érte, Az érzéseim irányítani nem tudom, a szívem lépett félre.
7. Valóban úgy érzem, hogy nagyon szeretlek. Pillanatnyilag nem tudom elképzelni az életemet nélküled. Csak azt nem tudom, hogy ugyanígy érzek-e majd három hónap múlva is. Ez az, amit te sem tudhatsz. Berkesi András
8. Nem voltak kérdések, nem volt holnap. Csak mi ketten léteztünk. Hálás voltam a sorsnak, hogy rád találtam. Olyan ösztönösen, olyan tisztán szerettelek. Aztán mégis el kellett, hogy veszítselek. Iszonyatosan fáj a hiányod. Bármi, amit nélküled teszek, csak pótcselekvés, hogy elteljen az idő. Már soha többé nem fogok tudni úgy mosolyogni, mint ahogy rád.
9. Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.
10. Talán nem létezett, mégis átéltem, Érted újra írnám, de másért nem, A szívemből indulsz, az ereken át, Bennem élsz, a hatalmat nem veheted át, Segíts! Fel kell ébrednem, Kettőnket csak ez tarthat életben! Children of Distance