Repülj madárként a jelened fölé - s nézz vissza, miközben szabadon szárnyalsz: kék az ég, s lent szánalmasan kicsivé válnak a gondjaid... A jövődben jársz.

Kapcsolódó idézetek

1. A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál! Müller Péter
2. Járj a széllel, száguldj a szélviharral, ne aggódj a messzi jövő miatt, és bízz, hogy ismét, újból, és megint szerencséd lesz!
3. Ma rád talál a boldogság, Tiszta felhőn szállj, madár. Bármi volt is, már ne bánd, Ne is gondolj rá!
4. Az ég felé ha nézel, láthatod, Hogy sok madár talál hazát. A lépted gyorsuló, jól tudod, hogy hív egy új világ. Vastag Csaba
5. Van szíved, szárnyad és lelked, A többiek csak levelek a szélben, Te emelkedj, míg ők süllyednek, S ha nem nézel le, eléred az eget. Leander Kills
6. Nézz föl olykor az égre, és figyeld a madarakat! A tiszta szívû ember olyan, mint ők: könnyûnek érzi magát, mintha repülni tudna. Boldizsár Ildikó
7. Ami nem fölfelé repül, az lefelé zuhan. És az emberi lélek, ha ráébred önmagára: repül. Ha rossz kedvem van, ne figyelj rám, mert tévedésben élek. Csak azokat a szavaimat fogadd el, amiket örömmel mondok. Müller Péter
8. Eredj ki a szabadba, ki a földekre, a természetbe, a napfényre. Eredj, és magadban akard föllelni a boldogságot; gondolj a benned és körülötted rejlő sok szépségre, és boldog leszel. Anne Frank
9. Ha nem vagy képes megváltoztatni körülményeid, legalább változtass azon, ahogyan szemléled azokat. S ha sehol sem látod a remény felcsillanó jelét, csak lépj ki a mindennapokból, s hallgasd meg egy madár énekét, gondolkodj el rajta, mit mesélhet, mielőtt szárnyra kap.
10. A tûz kihunyt, csak a füstje száll, s Te újra szabad vagy! Repülj, vándormadár! Hogy engem megöltél, ezért ne törd magad, én mégse kívánom halálodat. Eredj a pokolba és éld világodat!