A tûz kihunyt, csak a füstje száll, s Te újra szabad vagy! Repülj, vándormadár! Hogy engem megöltél, ezért ne törd magad, én mégse kívánom halálodat. Eredj a pokolba és éld világodat!

Kapcsolódó idézetek

1. Szabadítsd fel a szíved és szállj, Érezd, hogy újra égni kell. A szavakon túl más szemmel látsz, Hogy nem gyengít félelem. Mert benned még ég az a tûz, De ha nincs miért meghalnod, Úgy miért élsz? Engedd el, ami nem kell!
2. Élvezd, hogy látsz, szagolsz, érzel, kelsz, fekszel, Hogy a szeretted rád mosolyog ezerszer. Élvezd az illatot, ez a szabadság, Tárd ki a szárnyad, repülj el rabmadár! Punnany Massif
3. Repülj madárként a jelened fölé - s nézz vissza, miközben szabadon szárnyalsz: kék az ég, s lent szánalmasan kicsivé válnak a gondjaid... A jövődben jársz. Müller Péter
4. A pokolba a szenvedéllyel! A parázs kialszik, csak piszok és hamu marad utána. Nem akarom még egyszer ezt a tortúrát. Otthonra vágyom, asszonyra és gyerekekre. Kiss Nikoletta
5. A szívedben érzed Hogy van még mért élned A tûz újra éled És újból megéget De nem kell, hogy félj Nem kell több szó Engedd, hogy fájjon Engedd, így jó A szíved újra érzed, hogy szabadon száll.
6. Lehet, hogy csak egyszer élsz, de tiéd lehet, bármit kérsz. Ha szabad vagy, és szállni se félsz, csak tépd le a láncot, és célhoz érsz.
7. A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál! Müller Péter
8. S ha már nincs fény az égen, Kihûlő véremre madarak szálljanak, S nekem nincs már mit kérnem, Csak még egyetlenegyszer hadd lássalak. Ismerős Arcok
9. Engedj közelebb, engedd, hogy én is ott legyek, Látni akarom, és érezni azt, amit lehet! Égjen a tûz, engedd, hogy meglássalak, Legyen úgy, ahogy nem szabad! Republic
10. Jobbá nem teheted, hagyd árva-magára e testet s szállj ki belőle, suhanj, vissza a csillagokig. (...) És ha a mostoha végzet ûz ide vissza a földre, csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy. Janus Pannonius