Sok mindenre van időnk, de a gyermek ügye sürgős. Most fejlődnek a csontjai, most alakul a vére, az érzékei most bontakoznak. Nem várhatunk "Holnapig", "Ma" a gyermek neve!

Kapcsolódó idézetek

1. Feltételezzük, hogy az életünk nagy változásai lassan jönnek el... idővel. De ez nem igaz. A nagy dolgok egy pillanat mûvei. Felnőtté válni, szülővé válni... egyik pillanatban még nem vagy az, aztán a következőben már az vagy.
2. A gyerek órája gyorsabban ketyeg, szinte vágtat vele az idő, mindennap valami újat hoz, mozgásban, beszédben, utánzásban, a világ megismerésében - vele kell haladnunk. Csukás István
3. Mindennek megvan a maga ideje: néha jobb rögtön cselekedni, néha jobb várni. Fabio Volo
4. Az idő halad. Szóval, bármit is akarsz csinálni, tedd meg most. Ne várj vele! Robert De Niro
5. Mekkora egy csoda a gyerek! De a házasság, az bizony megsínyli, ha megérkezik a kicsike. Ezért is fontosabb mindennél, hogy idejében megtaláljuk azt az embert, akivel tudjuk, hogy nyugodtan családot alapíthatunk. Jeffrey Eugenides
6. Létfontosságú, hogy mit teszünk a következő évtizedben. Most a lehetőségek még adottak, de az ajtó gyorsan záródik. Cselekednünk kell. Jobb lett volna tegnap lépni, ma még nem késő, de holnap már az lesz.
7. A ma születő és felnevelkedő gyerekek lesznek a holnap felnőttjei, ezért jó alapokra van szükségük. (...) A gyermekeknek annyi önbizalomra és szeretetre van szükségük, amennyi csak megadható nekik.
8. A szeretethez idő kell. Aligha lehet rövid etapokban szeretni a gyereket, együtt kell lenni vele. Feldmár András
9. Nem lehet valamit túl korán olvasni. Ha a gyerek valamit nem ért, elteszi magában, és később, évek múlva esetleg rájön, hogy az érdekes volt, és arra is, miért. Csányi Vilmos
10. Az is lényeges, hogy ti mint szülők mit vártok el a gyerekeitektől. Segítetek levenni a válláról egy csomó megfelelni akarást, és biztatjátok, terelgetitek, hogy azt fejlessze magában, amit szeret, vagy azt követeltek meg, hogy kitûnő legyen? A gyerekek egy része annyira okos, hogy mint a szivacs a vizet, úgy szívja magába az információt. Elég csak figyelnie, tanulnia sem kell otthon. Szuper! Nagyszerû! A másik részük meg hazamegy, és két-három-négy órán át gyakorol, tanul, azután pedig szorong, ha valamit nem tud. Az ilyen gyerekből ugyanilyen, rettegő és megfelelni akaró felnőtt lesz, ami előbb-utóbb megbosszulja önmagát, mert a lelket nem lehet becsapni. Szóval, ne szívjátok a vérét! Ne akarjátok, hogy kitûnő tanuló legyen! Örüljetek, ha ez könnyedén megy, de ne várjátok el! Soma