Sokan, az egyértelmû állásfoglalás helyett az agnoszticizmus álláspontjára helyezkednek, azt állítván, hogy sem a létezést, sem a nemlétezést nem tudjuk bizonyítani. A helyzet azonban az, hogy korántsem egyenrangú állításokról van szó, hiszen a létezést kell igazolni, nem pedig a nemlétezést.

Kapcsolódó idézetek

1. Több alapunk van arra, hogy tagadjuk a létezését, azért, mert nem lehet bizonyítani, mint arra, hogy higgyünk benne, pusztán azért, mert nem lehet bebizonyítani, hogy nincs. Blaise Pascal
2. A nemlétezőben lehet hinni, a létezőt lehet tagadni. Istent lehet tagadni - de csak mint létezőt.
3. Az ateizmus nem filozófia, de még csak nem is világnézet - egyszerûen nyilvánvaló tények elismerése. Voltaképpen az "ateizmus" kifejezésnek nem is volna szabad léteznie. Senki sem definiálja magát "nem-asztrológusnak" vagy "nem-alkimistának". Szavunk sincs az olyan emberekre, akik kételkednek abban, hogy Elvis Presley még ma is élne, vagy hogy földönkívüliek hosszú, galaxisközi utazásokra vállalkoznak csak azért, hogy néhány farmert, meg a jószágait megijesszék. Az ateizmus nem több, mint olyan zaj, amelyet értelmes emberek igazolhatatlan vallásos nézetek hallatán szoktak kiadni. Sam Harris
4. Nem osztom azt a tételt, hogy "minden igaz, és mindennek az ellenkezője is". Bölcseletileg talán bizonyítható ez az álláspont, de a gyakorlatban a gyáva és tanácstalan emberek védekeznek vele. Bessenyei Ferenc
5. Két egyszerû dolgot lehet mondani az Isten (vagy istenek) létezése iránti jó szándékú logikai (...) kutatásról. A logikai érvelések mind egyformák. Bizonyos feltételezésekből indulnak ki ("axiómákból", ahogy a logika mûvelői szeretik nevezni), majd egy sor kérlelhetetlen logikai lépéssel következtetnek Isten létére. Végső elemzésben azonban nem végkövetkeztetéssel, hanem választással találjuk szembe magunkat. Csak akkor kell a következtetéseket elhinnünk, ha elfogadjuk a feltételezéseket. Isten létére vagy nem létére nem lehet kétségbevonhatatlan logikai bizonyítékot találni. Mindig lesz választási lehetőség a feltételezések hitelességét illetően. John D. Barrow
6. Az ateista... olyan ember, aki azt állítja, hogy nincs Isten, ami igen nehezen igazolható. Ha az ateista teljesen biztos akar lenni nézete helyességében, akkor mindentudónak is kell lennie, mert mindig fennáll annak lehetősége, hogy ismeretein kívül létezik Isten. S ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a legtöbb ember elismerné, hogy a világ összes ismeretének csak végtelen kicsiny töredékével rendelkezik, rendkívül nagy annak az esélye, hogy Isten az emberek ismeretein kívül létezik.
7. A létezéssel kapcsolatos elméletek elhalványulnak a létezés ténye mögött (...). Élni sokszor nehezebb, mint szavakat találni az élet leírására.
8. A kételkedésnek nem az a lényege, hogy valamit makacsul elutasítunk, hanem az, hogy addig tesszük fel a kérdéseinket, amíg megcáfoljuk, vagy minden kétséget eloszlatva elfogadjuk az adott állításokat. Frank Schätzing
9. Sokféleképpen lehet az egyik oldalon állni, ahogy sokféleképpen lehet a másikon is. Nem a sokféleséggel van baj, hanem a megosztottsággal, az értetlenséggel, az előítéletességgel, a közös értékek hiányával. Révai Gábor
10. Az ateizmus azon meggyőződésen (és nem bebizonyított tényen) alapul, hogy nincs Isten. Sem filozófiai, sem tapasztalati bizonyíték nincs arra nézve, hogy Isten nem létezik. Az ateista döntés hit kérdés, még ha ezt az ateisták nem is látják be. (...) Az ateizmus, mint minden más világnézet, hit kérdése. (...) A keresztény hit a történelemre, az értelemre, a tapasztalatra és a kijelentésre, e nagyszerû négyesre támaszkodik, mely mint egy jól kiegyensúlyozott asztal négy lába, biztonságot és stabilitást ad a hitbeli életnek.