Sokkal könnyebb viszályt, háborúságot kelteni, mint békét. Vannak őslények, melyek, ha egyszer kidugják a tüskéjüket, nem húzzák vissza, amíg nem böknek vele.

Kapcsolódó idézetek

1. Könnyebb háborúzni, mint békét kötni. Georges Clemenceau
2. Nem a népek csinálják a háborút, hanem a nagyurak, akiknek vásik a foga a másik jószága után. Aztán egymásra uszítják a szegény embert, aki pedig de meglenne egymással szent békességben, ha hagynák.
3. Olykor a béke megteremtéséhez több erő kell, mint a harchoz.
4. Ha az ember nem harcol, nincs miért kibékülni. Akkor hol marad az izgalom? Egy jó veszekedés megtisztítja a levegőt, és mindkét ember érzékeit éberen tartja. Lindsey Kelk
5. A háború a természet része. (...) A dzsungelben minden élőlény meg akarja ölni a másikat. A természet így teszi próbára a mûveit. Így jön létre az erősorrend. A háború küzdelem. A küzdelem nemesít.
6. Néha a béke több bátorságot követel, mint a háború.
7. Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihûl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltûrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltûrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.
8. Az állat, amelyik elejti a zsákmányát, nem gyûlöl, csak az éhségét akarja csillapítani. Az ember, aki megsebesít egy másikat, akaratlanul is enged a benne lángoló gyûlöletnek.
9. A béke csak illúzió. Mindegy, milyen nyugodtnak tûnik a világ, a béke nem tart sokáig. A béke küzdelem a saját természetünk ellen: a bőr, amit ráhúzunk a húsra, izomra, ínra, mely elfedi velünk született, vadállati énünket. Az erőszakra való hajlam parazitaként tekereg bennünk, várja, hogy táplálkozhasson a haragunkból, és szaporodhasson, mielőtt kitör belőlünk.
10. Az állatok nem viselkednek úgy, mint az emberek. (...) Ha harcolniuk kell, harcolnak. Ha ölniük kell, ölnek. De nem használják az eszüket arra, hogy kimódolják, miként lehet megzavarni más lények életét, és hogyan lehet ártalmukra lenni. Méltóságuk van és becsületes állati természetük.