Sokkal többet szedtem ki a férfiakból (és nőkből) azzal, hogy a jómódú ember hírében jártam, mint azzal, hogy illedelmes voltam velük, vagy elkápráztattam őket a bölcsességemmel, vagy kemény munkával, vagy személyes szépségemmel, ami egyedülálló és leírhatatlan.

Kapcsolódó idézetek

1. Mégis, mennyivel jobb (...), ha az ember bizalmat ébreszt az emberekben, mint hogyha szenvedélyt támaszt bennük! Mennyivel jobb, ha az ember "jónak" találják, mint hogyha "szépnek"! Thomas Mann
2. Nem a fizikai szépségükkel kellene mérni a nőket. Az intelligenciánál, a bölcsességnél és a kedvességnél nincs fontosabb tulajdonság, ugyanakkor maradandó, a szépség azonban elmúlik. Hiszem, hogy minden társadalom rászedi a fiatalokat, ha kizárólag a külső szépségre összpontosít.
3. Uram, ahogy öregszem, szeretném, hogy úgy ismernének, mint aki... inkább figyelmes, mint tehetséges; inkább szeretetteljes, mint gyors vagy okos; inkább szelíd, mint erős; inkább olyan, aki meghallgat, mint aki egyszerûen kommunikál; inkább elérhető, mint keményen dolgozó; inkább áldozatkész, mint sikeres; inkább megbízható, nem híres; inkább megelégedett, mint céloktól vezérelt; inkább önfegyelemmel bíró, mint érdekes; inkább nagylelkû, mint gazdag; inkább együtt érző, mint hozzáértő - olyan szeretnék lenni, aki mások lábát mossa. John C. Maxwell
4. Képtelen voltam a rámenősségre; szégyenlős, bizonytalan, gyámoltalan magatartásom szemmel láthatóan valamiféle együttérzést váltott ki, s ennek hatására az emberek azt gondolták: segítsünk ezen a fiún. Így aztán ugyanazzal a módszerrel arattam sikert, mint amely a nők meghódításában segítségemre volt: az egész világ az ölébe akart venni.
5. Tudom, hogy nem sok megfontoltság vagy józanság szorult belém, de rendelkezem valamivel, ami annyival többet számít: meg tudom szerettetni magam másokkal. Lucy Maud Montgomery
6. Az emberekben több a csodálnivaló, mint a megvetnivaló. Albert Camus
7. Az udvariassága pedig nem udvariaskodás volt, nem bók, nem üres fecsegés. Sokszor csak abban állott, hogy kellő pillanatban, észrevétlenül elhelyezzen egy közönyösnek látszó szót, melyet valaki kétségbeesetten várt tőle, mint életének igazolását. Ezt a legkülönb erénynek tartotta. Kosztolányi Dezső
8. Erős és jóképû - no, ezért szeretem. De nem. Csodálom, és büszke vagyok rá, de enélkül is tudnám szeretni. Ha csúnya volna, akkor is szeretném. Dolgoznék érte, fáradoznék és imádkoznék érte, és az utolsó leheletéig az ágya mellett ülnék. Igen, végeredményben megállapítom, hogy csak azért szeretem, mert az enyém, és mert férfi. Más okot nem látok rá. (...) A szeretetnek ez a fajtája nem érett megfontolás és tudás gyümölcse. Az ilyen szeretetről egyszerûen azt kell mondani: van, megvan, itt van, és senki sem tudja, honnan jött. Megmagyarázhatatlan. És így van jól. Mark Twain
9. Ha férfi volnék, nem kívánnék nagyobb gyönyörûséget, mint a küzdelmet egy magasztos, egy dicső eszméért! A törekvést oly magasra tûzött czél felé, mely a tömegnek csaknem elérhetetlennek látszanék! Wohl Stefánia
10. A szokásunkká vált apró kedvességek, udvariasságok, figyelmességek... nagyobb vonzerőt kölcsönöznek személyünknek, mint a nagy tehetség vagy a jeles tettek.