Ugrás a tartalomra
Szabadítsd fel a szíved és szállj,
Érezd, hogy újra égni kell.
A szavakon túl más szemmel látsz,
Hogy nem gyengít félelem.
Mert benned még ég az a tûz,
De ha nincs miért meghalnod,
Úgy miért élsz?
Engedd el, ami nem kell!
Kapcsolódó idézetek
-
A szívedben érzed
Hogy van még mért élned
A tûz újra éled
És újból megéget
De nem kell, hogy félj
Nem kell több szó
Engedd, hogy fájjon
Engedd, így jó
A szíved újra érzed, hogy szabadon száll.
-
Szabadon élek, szabadon érzek,
A szívemnek nincs akadály,
Csak hagyom, hogy égjen
És vigyen a vérem, mert szabadon semmi se fáj.
-
Meddig bírod majd, a viharban most el ne tévedj,
Van kiút, a bezárt szív, míg nyughatatlan,
Álmodj úgy, most fedezd fel, mi a lelked mélyén
Lángra gyújt, Csak fogadd el, és élj pont úgy.
-
A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál!
Müller Péter
-
Engedj közelebb, engedd, hogy én is ott legyek,
Látni akarom, és érezni azt, amit lehet!
Égjen a tûz, engedd, hogy meglássalak,
Legyen úgy, ahogy nem szabad!
Republic
-
A tûz kihunyt, csak a füstje száll,
s Te újra szabad vagy! Repülj, vándormadár!
Hogy engem megöltél,
ezért ne törd magad,
én mégse kívánom halálodat.
Eredj a pokolba és éld világodat!
-
Nem hallom a hangod még egyszer
Nem érzem, ha mellettem lélegzel
Bárhová is tartanánk, még most is ég a láng
Hol jársz, hol leszel, lehet, téged más ölel
Megmérgez a félelem
Nélküled úgysem létezem.
Children of Distance
-
Engedd el, jöjjön, minek jönnie kell szabadon,
Nem megakadni nőkön, hozzád címzett átkos szavakon,
Csak lazán, mély levegő és ének, nincs itt félelem,
Hisz szabad vagy, az élet örök, a lélek végtelen.
Punnany Massif
-
Szívből szeretni, híven! Nincs szebb, égni e tûzben!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szívből szeretni mámor, elvész közel s a távol!
És érezd, a szíved lángol, eltûnt a múlt a mából!
-
Hová szaladsz, értsd meg már,
A vihar elől miért futnál?
Hatalmasabb, mint te vagy,
De kérlek, ne hagyd el magad!
Az emberek tán értik már,
Háborúzni milyen kár.
A Béke-sziget füstje száll,
Szerelmünkben sincs határ.