Ugrás a tartalomra
Szkeptikus vagyok a tudomány objektivitási és véglegességi feltevéseivel szemben. Nehezemre esik az, hogy a tudományos eredményeket, különösen a neurobiológiában, többnek tekintsem, mint ideiglenes közelítéseket, melyeket egy ideig fenn kell tartanunk és el kell vetnünk, amint jobb magyarázatok jelennek meg.
Kapcsolódó idézetek
-
Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül.
Carl Sagan
-
A modern tudomány kínálta elkápráztató lehetőségek ellenére nyitottságunkat konok kétkedéssel kell fékezni. Sok izgalmas lehetőségről egyszerûen kiderül, hogy helytelen. Az új lehetőségek iránti nyitottságra és a kemény kérdések megfogalmazásának akarására egyaránt szükség van a tudomány előrehaladásához.
Carl Sagan
-
A szkeptikus módszer következetes alkalmazásának köszönhető, hogy a közfelfogásban a természettudományok váltak a megbízhatóság és a pontosság etalonjává - gondoljunk a "csillagászati pontosság" kifejezésre a köznyelvben. Ez a módszer azonban egészen különleges kvalitások meglétét tételezi fel a tudomány mûvelőjében: egyszerre kell hinnie és kételkednie, pedig ez két ellentétes pszichológiai állapot, amelynek következetes fenntartása állandó lelki feszültséggel jár.
Hraskó Péter
-
A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos.
Richard Feynman
-
Az orvoslás, ahogy én tapasztaltam, furcsa és sok szempontból nyugtalanító szakma. A kockázat nagy, és az önkényes döntések száma szinte végtelen. Elkábítjuk az embereket, tûket és csöveket vezetünk a testükbe, vegyi anyagokkal manipuláljuk őket, felnyitjuk a testüket. Tesszük mindezt a szakmánkba és a szakmai tudásba vetett hittel. Azonban amikor a szakma közelébe kerülsz - elég közel ahhoz, hogy lásd az összeráncolt homlokokat, a kételyt és a tévedéseket, a kudarcokat és a sikereket -, kiderül számodra, hogy milyen zavaros, bizonytalan és meglepetéseket tartogató dolog is az orvostudomány.
Atul Gawande
-
A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre.
Max Planck
-
A bizonyosság utáni vágy nagyon erős érzelem. Az élethez nélkülözhetetlenek a biztos - vagy legalább is biztosnak vélt - fogódzók. Válságos lelkiállapottal járhat, ha ezek veszni látszanak. A természettudomány tanúsága azonban ebből a szempontból nem látszik túl biztatónak, hiszen az derül ki belőle, hogy még az olyan egzaktnak számító tudományban is, minta milyen a fizika, a ma biztosnak vélt alapok holnapra megrendülhetnek. (...) Valójában sok mindenről vannak - vagy legalábbis lehetnek - biztos ismereteink, de minden egyes eset gondos mérlegelést igényel arra nézve, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e és ha igen, milyen feltételek mellett. A hangsúly itt a mérlegelés szón van.
Hraskó Péter
-
A tudományos eredmények nem értékelhetőek kontextusukból kiszakítva, azaz nincsenek "abszolút igazságok" még a tudományban sem. Tanulságos ezzel kapcsolatban a meteorológiai előrejelzések vagy az orvosi diagnosztika területe, ezek esetleges, néha látványos kudarcát nem a tudományterület gyengesége, hanem az eredmények túlzottan egyszerûsítő és abszolutizáló tálalása okozza.
-
Kényes egyensúlyt kell kialakítanunk két, egymásnak ellentmondó igény között: az elénk tárt hipotéziseket minél szkeptikusabban meg kell vizsgálnunk, ugyanakkor nyitottan kell fogadnunk az új gondolatokat. Ha csak szkeptikusak vagyunk, nem jutnak el hozzánk az új gondolatok. Soha nem ismerünk meg új dolgokat. Bogaras öregemberré válunk, akinek szent meggyőződése, hogy a világon eluralkodott a butaság. (Ezt természetesen adatok is alátámasztják.) Ha viszont a naivságig nyitottak vagyunk, és a szkeptikus érzék szikrája sincs meg bennünk, akkor nem tudjuk megkülönböztetni a hasznos gondolatokat az érdektelenektől. Ha minden gondolat egyformán érvényes a szemünkben, akkor nem tudunk dönteni, mert meglátásom szerint abban az esetben egyik gondolat sem érvényes.
Carl Sagan
-
A tudománynak meg kell értenie, hogy eredményeinek legalább világnézeti átplántálása a köznapi gondolkodásba a tudósnak nem csak a társadalommal szembeni kötelessége, hanem a tudomány sajátos érdeke is. A tudomány és a köznapi gondolkodás közti távolság csökkentése összeütközéseik számát is csökkenti és enyhíti hevességüket. A tudomány "titkaiba" való bepillantás, a tudomány eredményeinek legalább részleges megértése lehetővé teszi, hogy a józan ész ne tekintsen minden saját elképzelésének ellentmondó magyarázatot észszerûtlennek, az ördögtől valónak.