Téged azért szeretlek, mert hozzám tartozol, őt azért, mert nem tartozott hozzám - az, hogy téged szeretlek, önbizalmat és erőt ad, az, hogy őt szerettem, megalázott és megsemmisített.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem erőt ad, majd megfelezi. Egymás nélkül nem létezhetünk. (...) Ha elvesztem őt, mert elszakítják tőlem, megölik vagy elhagy, vele vész az erőm. Lényemnek azt a felét kell nélkülöznöm, amely nélkül üressé válik az is, ami megmaradt. Vavyan Fable
2. Egy vallomással tartozom. Én mindig téged szerettelek, de úgy, (...) ahogy egy férfi szerethet egy nőt, ahogy egy hős egy hősnőt, ahogy ember nem szerethet mást életében.
3. Gőgös vagyok, mert szeretlek, s alázatos, mert szeretlek. Könyörtelen, mert szeretlek, s irgalmas, mert szeretlek.
4. Szeretem magamat... és ez jó. Nagyon jó. De nem önmagában. Mert nem csak magamat szeretem. Téged szeretlek. Mély, igazi, önzetlen szeretettel, végtelen szerelemmel. Mert hozzád tartozom. És te hozzám. Mert te vagy én, és én vagyok te. Egyek vagyunk. Egy lélek. És így nem csak téged szeretlek. Hanem önmagamat is. Benned. Csitáry-Hock Tamás
5. Szeretni egy férfit, egy asszonyt annyi, mint egy tökéletlen lényt, egy beteget, egy gyengét, egy bûnöst szeretni. Ha valóban szereted, meggyógyíthatod, támogathatod, megmentheted.
6. A megbecsülés és a szeretet elgyengíti, ugyanakkor megerősíti az embert. Arra buzdít, hogy másokat segítve tegyem a dolgom, minél jobban és hasznosabban. Győry Kálmán
7. Fontos vagy nekem, mert az vagy, aki vagy. Mindent szeretek benned, a jót és a rosszat is, mert nélkülük nem az lennél, akit szeretek.
8. Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál.
9. Mi megalázható volt, megaláztad. Mi tönkretehető volt, tönkretetted. Szerelmed te adtad, vissza is te vetted. Kimondtam titkodat. Nincs rá bocsánat. Csak te tudod, így lett-e könnyebb? Mi megölhető volt, megölted. Lakatos István (költő)
10. És ha ő így szólna tefelőled, én azt mondanám neki, hogy te pedig nem veszítettél el, nem árultál el engem, hanem megszabadítottál; nem gyûlöltél, hanem szerettél; s szeretni fogsz ezután is, ahogy én szeretlek téged. Jókai Mór