Teljes egészét tekintve a pszichoanalízis semmire sem jó. Ez egy végtermék, sőt olyan, mint egy dinoszaurusz vagy egy zeppelin, mert még a romjaiból sem lehet jobb elméletet építeni, így a teória örökre a XX. századi gondolkodás történetének egyik legszomorúbb és legfurcsább emléke marad.

Kapcsolódó idézetek

1. Az analízis hasznos, mint a felvilágosodás és a civilizáció eszköze, jó, amennyiben megrendíti az ostoba meggyőződést, feloszlat természetes előítéleteket, és aláássa a tekintélyt, más szavakkal: amennyiben felszabadít, finomít, emberibbé tesz, és a szolgákat megérleli a szabadságra. De rossz, nagyon rossz, amennyiben megbénítja a tetterőt, gyökerében rontja meg az életet, amelyet átalakítani képtelen. Az analízis néha nagyon gusztustalan dolog, éppolyan gusztustalan, mint a halál, hiszen voltaképpen odatartozik... rokona a sírnak és a sír gyanús anatómiájának. Thomas Mann
2. Az, hogy hogyan érzed magadat az utolsó perceidben, az egész addigi életedre nézve teljesen irreleváns. A halál óráiról való elmélkedés teljesen felesleges, arról nem beszélve, hogy csak elvonja a figyelmet az élet jó dolgairól. Rolf Dobelli
3. A tudomány, meg az analízisek, meg a vallomások... szart se érnek! Az élet olyan nyomorultul egyszerû... olyan szánalmasan egyszerû. Müller Péter
4. Némelyek azt mondják, ne gondolkozz a saját boldogságodról, mert az csak valami másnak a mellékterméke lehet. Ez egy szörnyû filozófia; képlet arra, hogy mindenáron lefoglald magad. Richard Layard
5. Ember nem képes ép ésszel felfogni, hogy ami a legfájdalmasabb... az a szavak nélküli befejezés. Talán, ami még rosszabb, azok a célt nem érő szavak.
6. Az agy esendő. Hiába lakozik benne az öntudatunk, és minden tapasztalatunkat ő irányítja, e rendkívül fontos feladatok ellenére meglepően zavaros és rendszertelen a mûködése. Elég csak ránéznünk, hogy belássuk, valójában milyen nevetséges is az agy. A formája egy mutáns dióbélre, vagy még inkább a lovecrafti rémvilágból előbújt rumos zselére, esetleg egy leharcolt bokszkesztyûre hasonlít. Persze tagadhatatlanul megkapó, de azért közel sem tökéletes. Tökéletlenségei pedig mindenre hatással vannak, amit az emberek tesznek, mondanak vagy éreznek.
7. Az emlékezésben nincs semmi jó. Az emlékezet az élet egyik méltánytalansága, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk. Elina Hirvonen
8. A gondolkodással csak pazarlom a szinapszisaim. Minden gondolatom komplett badarság.
9. Akár pozitív, akár negatív kritikát kapok, egyikkel se igazán tudok mit kezdeni, ha nincsenek észérvek, nincs felépítve a dolog. Ezekből tanulni nem igazán lehet, az egész abszolút megfoghatatlan marad. Csepregi János
10. Az a gondolat, hogy a sötétben nincs semmi és senki, talán még a sötétben esetleg megbújó rémségeknél is rosszabb. Ronald David Laing