Ugrás a tartalomra
Tulajdonképpen a tudomány és a filozófia nincs az üdvösség hasznára; Jézus azért jött a földre, hogy a menny titkait és a szellem törvényeit kinyilatkoztassa. Nem más, hanem a lélek számára hozta az örömhírt. A lélek elegendő számára, ahogyan Õ is elegendő a lélek számára. Előtte a lélek semmi volt. Anyag és idő voltak a világ mesterei. Szavára minden a helyére került. A tudomány és a filozófia másodlagossá vált. A lélek visszaszerezte szuverenitását. Minden skolasztikus állványzat, mint egy építmény, összedől egy szó előtt: hit.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudomány az igazság, a természet erőinek megismerése és felhasználása az emberi boldogság javára. (...) És a civilizáció e leghatékonyabb fegyverének akart és akar ellenszegülni a vallás. A hit (...) az értelem fejlődésének egy alacsony fokozatát jelenti, és én semmiképp sem hiszek a különböző vallásokat kísérő képtelenségekben és valótlanságokban, amelyeket lassan-lassan ki kellene küszöbölnünk, és tiltakozom, ha valaki azt igényli, hogy a gyereknevelést a vallás végezze a maga abszurd csodáival, amelyeket a tudomány már régen megcáfolt.
Victor Babes
-
Nincs sebész, aki kioperálhatná a bûnös szívünket, és kicserélhetné egy bûntelenre; nincs pszichiáter, aki önzőségünkből és indulatainkból ki tudna minket gyógyítani. A tudomány, bár csodákra képes, maga is megváltásra szorul, hisz rosszat legalább annyit szabadít a világra, mint jót. Nincs számítógépes program, ami összeszámlálhatná vétkeinket, és aztán kidobna egy biztos megoldást. Még a valaha élt legnagyobb elmék és erkölcsi nagyságok is könnyeket hullattak saját szívük gonoszságai miatt. Mégis van örömhír a világ számára! Van egy jó hír, ami felülmúlja az elmondottakat: JÉZUS MEGVÁLT! Egyedül ő képes erre, senki más.
Reinhard Bonnke
-
Ha a tudomány az igazságot adja nekünk, akkor az erkölcs a jót és helyeset, a politika az igazságosságot, a vallás tartománya pedig az ígéret és várakozás. Fő feladata leküzdeni az elkeseredést és reménytelenséget, válaszul az emberi tragédiákra, a konfliktusokra, a törékeny emberi sors durva, váratlan és megmagyarázhatatlan tényeire. Ilyen interpretáció mellett a vallások nem elsődlegesen igazak, sem pedig jók vagy igazságosak; ha úgy tetszik, inkább emlékeztetők, kísérletet tesznek a bánaton, félelmen, aggodalmon, és megbánáson való túllépésre, gyógyírt kínálnak a fájó szívre, legalábbis nagyon sok - ha nem minden - ember számára.
Paul Kurtz
-
Minden, amit a tudomány hirdet, ellentéte annak, amit a vallás hisz. A vallás teremtésről beszél, a tudomány fejlődésről; a vallás mereven elválasztja az élőt az élettelentől, a tudomány megtalálja az átmenetet és a kettő egységét; a vallás egyszer s mindenkorra megszabott erkölcsöt hirdet, a tudomány változó, a társadalmi berendezkedéshez alkalmazkodó etikát ismer, s míg az előbbi a túlvilági üdvösséget tekinti az ember végcéljának, addig az utóbbi itt a földön kívánja megvalósítani a lehető legtöbb embernek lehető legnagyobb boldogságát.
-
Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan mûködik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.
-
A tudomány az egyetlen út, amelynek segítségével nem csak valamiféle tudást szerezhetünk a világról, hanem azt is egészen pontosan meg tudjuk mondani, hogy amit tudunk, azt honnan tudjuk. Ezért éri meg, hogy a tudomány mûvelése közben lemondunk a világ megismerésének rengeteg egyéb okos módjáról, például a misztikáról, a mûvészetről vagy akár a vallásos hit alkalmazásáról. És ezért bizonyult a tudomány, ellentétben az egyéb fajta okos megismerési módokkal, kiemelkedően sikeresnek a technika vívmányainak megalapozásában. Egy autó vagy egy számítógép ugyanúgy mûködik egy hívő, mint egy ateista számára.
Mérő László
-
Tudomány nélkül minden csoda. Tudománnyal van rá esély, hogy semmi sem az. A vallásos hit emiatt egyre kevésbé szükséges és releváns.
Lawrence M. Krauss
-
Tudta jól (...), hogy miért jön a nagyvilágra minden ember, hogy külön kicsiny világából kukucskálva láthassa, de meg is érthesse; és ne csak érthesse, de megértvén megszeresse; és megszeretvén mások világát leljen legvégül megint magára. Mert ilyen a világ kereke, így forog körbe, a vágy, a szeretet és a béke tisztasága felé, egyiket a másikba fûzve, így hajtva az embert... De van, hogy a szeretet erősebb a megértésnél, gyorsabb a meglátásnál, és akkor a bölcsesség - látszólag - búcsúzni kényszerül.
-
Akire kitartó intellektuális kíváncsiság jellemző, annak nem érdemes a vallásos magyarázatokat megismernie, minthogy azok csak hasonlóan érthetetlen rejtélyeket halmoznak az eredetiek tetejére. Mi adta Istennek az elmét, a szabad akaratot, a tudást, a jó és rossz megkülönböztetésének bizonyosságát? Hogyan tölti azokat bele a világegyetembe, amely, úgy tûnik, jól elvan a fizika törvényeivel? Hogyan veszi rá a kísérteties lelkeket, hogy kölcsönhatásba lépjenek a kemény anyagi világgal? És minden kérdés közül a legkellemetlenebb: ha a világ egy bölcs és kegyes tervnek megfelelően alakul, miért van annyi szenvedés?
Steven Pinker
-
Az istenhit visszaszorulásával párhuzamosan sokan azt gondolták, hogy a józan ész és a tiszta tudás diadalmenete kezdődhetik el, amely a vallást és a költészetet hirtelen helyettesítheti. Nem ez történt. Nem az ésszerûség növekedett a világban, hanem a zavarodottság.
Csoóri Sándor