Az istenhit visszaszorulásával párhuzamosan sokan azt gondolták, hogy a józan ész és a tiszta tudás diadalmenete kezdődhetik el, amely a vallást és a költészetet hirtelen helyettesítheti. Nem ez történt. Nem az ésszerûség növekedett a világban, hanem a zavarodottság.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány lassanként kiütötte a nyeregből a vallást, s akinek csak némi fogalma van a tudományos gondolkodásról, az manapság már nem fog a természeti jelenségek vagy a társadalmi fejlődés okaiként isten akaratára hivatkozni. Georgij Valentyinovics Plehanov
2. Az, hogy jó volna hinni, hogy örök megnyugvás lenne hinni, az nem ok arra, hogy higgyek. Mert nagy a tévedés lehetősége, és sok a helytelen idea. És akkor elvész az ész, az értelem. Teller Ede
3. A világon (...) nem az értelem uralkodik, hanem a korlátoltság, nem az igazság szeretete, hanem az igazság látszatának megbecsülése. Karácsony Benő
4. Ha ma már nem élünk meg csodákat, ez nem azt bizonyítja, hogy okosabbak, hanem hogy szenvedélytelenebbek, szegényebb képzeletûek, gyöngébb ösztönûek, üresebb szellemûek, szóval butábbak lettünk. Nem történnek már csodák, de nem azért nem, mert olyan előrehaladott és felvilágosult, hanem mert olyan lecsúszott és Istentől elhagyott korban élünk. Egon Friedell
5. Tulajdonképpen a tudomány és a filozófia nincs az üdvösség hasznára; Jézus azért jött a földre, hogy a menny titkait és a szellem törvényeit kinyilatkoztassa. Nem más, hanem a lélek számára hozta az örömhírt. A lélek elegendő számára, ahogyan Õ is elegendő a lélek számára. Előtte a lélek semmi volt. Anyag és idő voltak a világ mesterei. Szavára minden a helyére került. A tudomány és a filozófia másodlagossá vált. A lélek visszaszerezte szuverenitását. Minden skolasztikus állványzat, mint egy építmény, összedől egy szó előtt: hit. Bonaparte Napoleon
6. A vallásháborúk és vallásüldözések a vallási élet középpontjában álltak egész történelmünk során. Vajon mi változott meg, ami miatt a világ egyes részein, egyes emberek szemében ezek ma már csupán az igazi vallásos hit szélsőséges megnyilvánulásainak látszanak? Volt valami természetfölötti jelenés, vagy elveszettnek hitt szent könyveket fedeztek föl, amelyek új megvilágításba helyezték a vallási tanokat? Nem. A racionális és humanitárius gondolkodás indult terjedésnek a felvilágosodás kora óta, s ez visszahatott a vallásos hitre is: a vallási tolerancia terjedésének kedvezett. Steven Weinberg
7. Hagyományos hiedelemrendszereink meggyengülésének következtében a világmindenség és az élet értelme az elmúlt évtizedekben-századokban egyre inkább megzavarodott és elhomályosult bennünk. Egyre nehezebb hinnünk abban, hogy életünknek és az univerzumnak van valami önmagán túlmutató értelme, célja. Hankiss Elemér
8. Azokban a korokban, amikor az ember tudása még csak töredékes volt, az új felismerések csupán a tudomány egy-egy részterületének újjászervezését vonták maguk után; mostanra azonban a tudás olyan egységessé vált, hogy a tények és az elmélet legapróbb elhajlása a teljes intellektuális zavarodottság állapotába sodor.
9. Valaha az igazságot azért keresték, hogy az életet jobbá, értelmesebbé, emberibbé tegye. Ma, az eszeveszett rohanás és szellemi elborulás korában az igazságról való tudás kevesek passziója lett; igazságnak, eszmének, morálnak az élethez semmi köze nincs már. Az emberiség zömét egyetlen mûködő "igazság" érdekelné; hogyan lehet minél hamarabb több pénzt szerezni. Müller Péter
10. A "hitek", melyekbe az evolúció során az emberi fajzat menekült, a mágikus, groteszkszerû torz kísérletek, aztán a vallások dogmatikus tételei, az emberszabású istenképzetek, ez mind inkább hitegetés volt, mint hit. Az ember csak az értelemben tud kielégülni, illúziókban csak elkábulni tud. Márai Sándor