Vágd meg e fügét! Mi van benne? Csak mag? Vágd szét a magvat! Mit látsz? Semmit? - Ez a semmi a magban, ez nő meg fává, ez a láthatatlan: ez a lélek, a mindenség csirája, ez a valóság, ez a könnyü pára.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberben van egy kis erő, egy kis remény, egy kis szeretet. Olyanok ezek, mint a magvak, minden emberben elültetve. De ha csak magának tartja őket, elsorvadnak, és hamar el is pusztulnak, és akkor aztán segítsen a mennybéli atyaúristen az ilyen szerencsétlenen, mert nem lesz neki semmije, és semmit nem ér az élete. Viszont: ha erejét, reményét, szeretetét másoknak adja, tele lesz a magtára ilyen drága magokkal. Soha ki nem fogy belőlük, és életének értelme lesz.
2. Látod mely rövid mulandó ez világ. Elmúlik higyjed mint szinte az virág, Mert nincsen benne állandóság, Folyása néki állhatatlanság. Quintus Horatius Flaccus
3. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra. József Attila
4. Amit látok, az csak a kéreg. Ami a legfontosabb, az láthatatlan. Antoine de Saint-Exupéry
5. A világ az isten kertje; Gyom s virág vagytok ti benne, Emberek! Én a kertnek egy kis magja, De az úr ha pártom fogja: Benne gyom tán nem leszek. Petőfi Sándor
6. Vannak a léleknek félelmetes viharjai, amelyben ég, föld, nap, éjszaka, élet, halál, minden összekeveredik egyetlenegy rettenetes borzalomban. A valóság elveszti jelentőségét. Felfoghatatlan dolgok tiporják le az embert. A semmi viharrá változott, az égbolt elhalványult, a végtelen kiürült. Távol állunk mindentől, a halált leheljük magunkba, csillagokra szomjazunk. Victor Hugo
7. Hajolj le, érintsd meg a földet, és érezd, hogy remeg. Ha arcodon végigsimít a szél, találd ki, beszéde mit jelent. Milyen a napra tárt tenyereden a fény! Valami láthatatlan erő jön belőle, amit nem foghat fel az ész - ez átfogóbb, magasabb létezés. Richard Jefferies
8. Az emberek milliói között mit is hoztál a világra? Egy szalmaszálat, egy porszemet, egy semmit. Olyan elesett, hogy még egy baktérium is megölheti, amely olyan kicsiny, hogy ezerszeres nagyításban is csak pontnak tûnik a látómezőben. Ez a semmi azonban hús-vér testvére a tenger hullámainak, a viharnak, a villámnak, a Napnak és a Tejútnak. Ez a porszem testvére a búzakalásznak, a fûnek, a tölgynek, a pálmafának, a sárgarigófiókának, az oroszlánkölyöknek, a csikónak és a kiskutyának. Van benne valami, ami érez, vizsgálódik, tûr, vágyik, örül, szeret, bízik, gyûlöl, hisz, kételkedik, vonz és taszít. Ez a porszem gondolataival mindent átfog: a csillagokat és az óceánokat, a hegyeket és a szakadékokat. És mi lenne a lélek tartalma, ha nem a világmindenség, csak dimenziótlanul? Janusz Korczak
9. Ha látod a sûrû búzatáblát, gondolsz-e arra, mennyiféle magnak kellett elpusztulnia, hogy ezek kikelhessenek? Aztán learatják a búzát, táplálék lesz és visszakerül a földbe. Csíraként elpusztulni, vagy kivirulva tündökölni: tulajdonképpen mindegy. "Mindegy": ez a lét igazi neve. A mindennapi élet számára ez a tanítás érvénytelen. De te, ki a teljes reménytelenségig eljutottál: ha bármiben bizonytalan vagy, mielőtt megoldást keresnél, jusson eszedbe: Mindegy. Weöres Sándor
10. Hunyjátok be szemeiteket s tekintsetek magatokba. Ha lelketekben nem látjátok támadni az erőnek magját, akkor essetek kétségbe. Mert azt soha többé nem lesztek meglátandók e világon.