Vannak, akik újra meg újra kihívják maguk ellen a sorsot, és menet közben mindig sikerül meggyőzniük magukat arról, hogy amit tesznek, az szükségszerû - annak ellenére, hogy közben végig tudják, nem igazán helyénvaló a dolog. Az ilyen embereknek számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb pórul járnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Akármilyen utat is választasz magadnak, mindig lesznek, akik azt fogják mondani, tévedsz. Mindig lesznek majd olyan nehézségek, hogy azt fogod hinni, talán csakugyan a kritikusoknak van igazuk. Az út kiválasztása és követése a végsőkig mindig nagy bátorságot kíván. Ralph Waldo Emerson
2. Bármilyen irányt választasz is, mindig akad valaki, aki azt állítja, tévúton jársz. Mindig adódnak nehézségek, amelyek láttán kísértést érzel, hogy elhidd, kritikusaidnak van igazuk. Bátorságra van szükség ahhoz, hogy megtervezz egy útirányt, és lépésről lépésre nyomon kövesd a végcélodig. Ralph Waldo Emerson
3. Csomó dolog van, amiről az emberek azt hiszik, nem képesek megtenni, de amikor muszáj, rájönnek, hogy mégis megy nekik. Stephen King
4. Először talán nem nyilvánvaló, milyen hatással van, ha az ember próbára teszi a sorsot, és játszani kezd vele. A végén azonban valahol mindig visszaüt.
5. Az emberek azt hiszik magukról, hogy tudják, mit akarnak, pedig ez általában nincs így. Azért néha szerencsés esetben mégis beteljesül, amit akarnak. Cormac McCarthy
6. Olykor óhatatlanul zsákutcába jutunk, fizikai, mentális vagy érzelmi téren, de ez rendben van így. Tartsuk magunkat mindig a tervhez, és eljutunk oda, ahova indultunk. Az út talán hosszabb, és esetleg máshogy ér véget, mint ahogy eredetileg terveztük, de a kitartás végül kifizetődik.
7. Néha nem nagyon értem az embereket. Õrült dolgokat tesznek nevetséges okokból, meggyőzik magukat, hogy minden rendben lesz, még ha minden az ellenkezőjére utal is, ami végül is nem akkora baj.
8. Az embernek olykor választania kell. A világ olykor megköveteli. De ha az ember ismeri önmagát, és ha hû marad önmagához, a választás nem is választás. Be kell teljesítenie sorsát. Azzá kell lennie, akinek született, akkor is, ha iszonyodik tőle.
9. Nem szabad feladni, ha kudarcok jönnek. A kudarc kell, általa sok minden kiderül. Egyrészt megerősít, és arra ösztönöz, hogy még jobban nekiveselkedjen, fejlődjön, tanuljon, újra felálljon az ember, valamint megtanít a dolgokat átértékelni. Nekem is sokszor kellett felállnom, persze nem mondom, hogy nem lett volna jobb, ha mindig sikerek érnek, de biztos alázatosabban, árnyaltabban látom az életet általuk, és azt is látom, hogy sok út létezik, ami a cél felé visz.
10. Az emberek a saját sorsuk mesterei. Mindig el tudják követni ugyanazokat a hibákat. Mindig meg tudnak futamodni az elől, amit kívánnak, amit az élet olyan nagylelkûen eléjük tesz. Paulo Coelho