Ugrás a tartalomra
Vannak mítoszok és téves elképzelések, amelyek évszázadok óta velünk élnek, mások a modern kor szülöttei. (...) Azok a modern téveszmék a legbosszantóbbak, amelyeket tudományos köntösben tálalnak.
Kapcsolódó idézetek
-
Mítoszok folyamatosan születnek, természetesen, vagy mesterségesen. Sokféle mítosz jön létre a családitól az iskolai közösségig, foglalkozási legendák, hőstettek megtörtént vagy kitalált, sőt céltudatos tévútra vezetési céllal.
-
Olyan korban élünk, amikor az emberek szívesebben elfogadják az abszurd összeesküvés-elméletet, mint a tényeket, az egyszerû, megfigyelhető igazságot. Mintha összekeverték volna a valódi életet a fantáziálással.
Dean Ray Koontz
-
Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyûlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejûleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bûvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv.
Boldogkői Zsolt
-
A jelen vallása a jövő mítosza. Mindkettőben közös, hogy volt idő, amikor sokan hittek bennük; és mindkettőről bebizonyították már, hogy tévedés.
-
Az új nemzedékek újra és újra megismétlik elődeik hibáit, hiába a tudományos kutatás és az eredmények kiterjedt dokumentációja. A legártalmasabb az, hogy hajlamosak vagyunk azt választani, amiből rövid távon előnyünk származik, még akkor is, ha tudjuk, hogy hosszú távon viszont ártunk vele magunknak.
Karin Alvtegen
-
Sok félelmen alapuló téves feltételezésünk van, amelyek beégtek a kultúránkba, mert jobban rettegünk attól, hogy beszéljünk róluk, mint attól, hogy felismerjük a félelmet, amely megalkotta őket.
-
Szegény tudomány legnagyobb baja az az elterjedt téves hiedelem, hogy mindenre tud választ, hogy mindent meg tud oldani, ha akar, és hogy ami tudományos, az igaz. Erről pedig szó sincs. A tudomány, amely ma egy magasan szervezett társadalmi technológia, évszázadok alatt kikínlódott magának egy módszert, amely alkalmassá teszi arra, hogy meghatározott körülmények között bizonyos valószínûséggel szerény jóslásokat tegyen egyes események előfordulásáról. Ezeket a jóslatokat hívjuk tudományos elméleteknek, egyszerûbb esetekben modelleknek."Igazságuk" nincsen, csak praktikus értékük, az igazság nem tudományos kategória.
Csányi Vilmos
-
A legtöbb jelenlegi és korábban létező vallás szerint valamilyen isten teremtette a Világegyetemet, az életet és az emberi tudatot, aki napi rendszerességgel beavatkozik a dolgok menetébe, különösen, ha fohászkodunk hozzá. A tudományos gondolkodás elveti ezt a szcenáriót, s igen burkoltan a vallást téveszmének nevezi, rendszerint nem a saját nevében, hanem gyáván, az ateizmus leple alá rejtőzve. Valójában az egyes vallások is téveszmének tartják az összes többi vallást, a tudomány ehhez a nagy számhoz csupán egyet hozzáad.
Boldogkői Zsolt
-
Számos olyan fontos emberi kérdés van, amelynek megválaszolásával a modern tudomány még adós vagy részben még adós. Ezekben a kérdésekben a legkülönfélébb vélekedések, a távoli múlt homályából eredő hagyományok "adnak választ" a mai embernek is.
-
Behálóznak minket a hazugságok. Van, hogy segíteni akarunk velük a szeretteinken. Van, hogy magunkat akarjuk becsapni.